Szabadságelszámolás szakképzési munkaszerződés esetén

Kérdés: Szakképzési munkaszerződést kötöttünk egy tanulóval. A szabadságok kiadása kapcsán kérem szíves tájékoztatásukat. 18 éves korig 45 nap szabadság jár a tanulónak naptári évenként. Ha szeptember 1-jén indult a szakképzési munkaszerződés, akkor időarányosan erre az évre 15 munkanap szabadság jár neki, 2022-ben pedig 45 nap. Hetente kétszer jár hozzánk szakmai gyakorlatra a tanuló. A szabadságot csak a szakmai gyakorlatos napokra kell számolnunk? Ebben az évben 18 hét van szeptember 1. óta, tehát 36 napot jön hozzánk a tanuló szakmai gyakorlatra. Ebből kell kiadni a 15 nap szabadságot? Feltételezem, hogy az őszi és a téli szünetben is szabadság jár.
Részlet a válaszából: […] ...Szktv. szerint a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A szakképzési munkaszerződésre, ha az Szktv. eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] ...részesülnek (1.2.2. pont). Nem tartoznak azonban az állományi létszámmegfigyelés körébe a kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Török diák magyarországi foglalkoztatása

Kérdés: Cégünk egy, a Műegyetemen tanuló török diákot szeretne foglalkoztatni. Ehhez külön munkavállalási engedélyt kell kérni, vagy a hallgatói jogviszony alapján megkapott tartózkodási engedély egyben munkavállalási engedélyt is jelent? Továbbá, hogyan kell értelmezni a Harmtv. 20. §-ának (3) bekezdését, ha részmunkaidőben kívánjuk a diákot foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészeti iskolával, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez. Tehát sem külön,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Harmadik országbeli diákok nyári munkavégzése

Kérdés: Nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon felsőoktatási intézményben ösztöndíjasként tanuló harmadik országbeli diákok a nyári szünetben milyen feltételekkel dolgozhatnak? Valamennyien rendelkeznek a képzés teljes időtartamára kiterjedő tartózkodási engedéllyel. Kell-e a foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély?
Részlet a válaszából: […] A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének 12. pontjaalapján a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézménnyelnappali tagozatos hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeliállampolgárnak a nappali tagozatos hallgatói jogviszony fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Magyarországon tanuló külföldi egyetemista munkavégzése

Kérdés: Multinacionális cég egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok részére hirdetett meg gyakornoki álláspályázatot. A pályázat egyik nyertese egy Magyarországon tanuló kanadai állampolgár. Kell-e a foglalkoztatónak munkavállalási engedélyt kérnie a tanulmányi célból Magyarországon tartózkodó kanadai egyetemista foglalkoztatásához? Van-e korlátozás arra vonatkozóan, hogy a kanadai hallgató milyen munkaidőben foglalkoztatható?
Részlet a válaszából: […] A Harmtv. 20. §-ának (2) bekezdése alapjánkeresőtevékenységet folytathat – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – atanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadikországbeli (az Európai Gazdasági Térségen kívüli) állampolgár. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.