3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Munkába járás költségtérítése - a távolság meghatározása
Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Megteheti-e a munkáltató, hogy újranyilatkoztatja a munkavállalókat, illetve, hogy arra kéri a közvetlen felettesét, írja alá a nyilatkozatot, ezzel is igazolva a nyilatkozat valóságtartalmát? Kilométer-számolásnál a lakcímkártyán szereplő állandó/tartózkodási címet kell figyelembe venni, vagy "bármilyen" címet beírhat a dolgozó? A távolság kiszámításánál megteheti-e azt a dolgozó, hogy autópályán közlekedik, de a normál közúti távolságot írja be? Vagy eleve a legrövidebb útvonalat kell figyelembe venni?
2. cikk / 3 Fizetési fokozatra jogosító idő módosítása munkakörváltozás miatt
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom 2005. 09. 05. óta egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában mint szakképzett humánpolitikai előadó. Szakképzettségemet 1989-ben szereztem, de közalkalmazottként csak az említett időpont óta dolgozom. Jelenlegi besorolásom E10. Az intézmény integrációját követően 2017-ben telephelyként működünk tovább. 2017-től a jelenlegi munkakörömben csak a székhelyen dolgozhatnék tovább, amit a jelentős (napi 4 órás) utazási idő miatt nem vállaltam. Az intézmény felajánlott egy szociális ügyintézői átképzést, tanulmányi szerződést kötöttünk, már elkezdtem a képzést, de ehhez a munkakörhöz csak 2018. februárban szerzem meg a szakképzettséget. Hogyan változik ebben az esetben a besorolásom? A fizetési osztály marad az E kategória, de hogyan alakul a fizetési fokozat? Vissza kell sorolni E04-be?
3. cikk / 3 Munkaidő és munkába járás
Kérdés: 2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?