Több műszakos munkarend értelmezése

Kérdés:

Autóipari beszállítóként a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül. A termelésben dolgozó munkavállalóinkat három műszakban (6–14 óra, 14–22 óra és 22–6 óra) foglalkoztatjuk, hétfőtől péntekig. Bár négyhavi munkaidőkeret szerepel a tájékoztatókban, de nem élünk vele. Azonban van pár olyan operátor, raktáros, karbantartó munkakörű dolgozónk, akik csak egy vagy két műszakban (délelőtt, délután), esetleg 8–16 óra között dolgoznak. Ettől függetlenül az egy műszakban beosztott, termelésben dolgozók munkaköre is több műszakos tevékenységűnek minősül-e, és így az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vasárnapra rendes munkaidő a részükre is beosztható lenne? A beosztásukból kifolyólag – szemben a három műszakban foglalkoztatott kollégáikkal – esetükben a munkanap naptári napot jelent, és nem a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 órát?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztására számos speciális szabály vonatkozik, így például részükre vasárnapra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Több műszakos tevékenység – differenciált megítélés

Kérdés: Cégünk hathavi munkaidőkeretet tervez bevezetni. Mintegy 200 főt foglalkoztatunk az üzemünkben, és a tevékenységüket kb. 50 fős adminisztráció segíti. Az üzem három műszakos munkarendben termel, a szellemi kollégák az általános munkarendben, egy műszakban dolgoznak. Alkalmazhatjuk-e a hat hónapos munkaidőkeretet egységesen minden munkatársunkra, mivel a cég főtevékenysége több műszakosnak minősül? Vagy erre csak az üzemben dolgozók kapcsán van lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...ha egyes tevékenységeknél ez hiányzik (tipikusan ilyen az adminisztratív terület), ez utóbbi területeken foglalkoztatott munkavállalókra a több műszakos munkarendhez kötődő szabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Műszakok fogalmának értelmezése

Kérdés: Az egy-két-három műszakos munkarend mettől meddig tart munkaidőben? Például, az egy műszakos munkarend reggel 6-tól 14 óráig tart és így tovább?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyik munkavállaló munkaideje végeztével egy következő munkavállaló folytatja ugyanazt a tevékenységet. Ezt hívja a gyakorlat több műszakos munkarendnek. A törvény nem határozza meg, hogy ilyen munkaszervezés esetén mikor kezdődnek az egyes műszakok. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek keretén belül egyoldalúan dönthet az egyenlő vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásáról is, illetve az utóbbi esetben arról, hogy azt munkaidőkerettel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] ...Nem minősül megszakítás nélkülinek a munkáltató tevékenysége önmagában azért, mert azt éjjel-nappal, napi 24 órában folytatják (ez több műszakos munkarend lesz munkajogi szempontból). A másik fogalmi elem vagylagosan teljesíthető:– a munkáltató tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Több műszakosból megszakítás nélküli tevékenység

Kérdés: A jelenlegi munkahelyemen több műszakos munkarendben dolgoztam idáig, amit most megszakítás nélkülire változtattak. Ezzel a változtatással éves szinten 25 nap vasárnapi pótléktól esek el, és az ünnepnapokon is be kell mennem dolgozni, hogy a fizetésem ne csökkenjen. A munkaidőnk nem változott: 3 nap 6-18-ig, 3 nap pihenő, 3 nap 18-6 óráig tart. Autóipari beszállítók vagyunk, és a gyártási technológia sem változott. Az én meglátásom szerint csak gazdasági oka van a váltásnak. Ebben az esetben jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésa) társadalmi közszükségletet kielégítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama tizenkét hónap vagy ötvenkét hét csak akkor lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok miatt a kollektív szerződés (normatív üzemi megállapodás) előírja [Mt. 94. § (3) bek.]. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Vasárnapi foglalkoztatás munkaidő-beosztás szerint

Kérdés: Az egyik területen a munkavállalók munka­időkeret alkalmazása során a hét minden napján, napi 12 órában dolgoznak, amely azt jelenti, hogy a munkavégzés mindennap, minden esetben 6-18 óra között folyik. A munkavállalók beosztása során betartásra kerül a pihenőidő szabályszerű igénybevétele. A problémát az okozza, hogy mivel a munkavállalók vasárnap is rendes munkaidőben kötelesek munkát végezni, igényt tartanak az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdésében előírt 50%-os mértékű bérpótlékra. A munkáltató álláspontja szerint, mivel a munkaidő-beosztás nem felel meg az új Mt. 101. § (1) bekezdése d) pontjának – nincs több műszakos tevékenység –, nem jár az 50%-os bérpótlék. Álláspontom szerint viszont a munkáltató az új Mt. 101. §-át alapul véve vasárnapra rendes munkaidőben nem kötelezheti munkavégzésre a munkavállalókat. A tényállás ismeretében jogszerű-e a munkáltató vasárnapi rendes munkaidőben történő munkaidő-beosztása?
Részlet a válaszából: […] ...bármelyik fent felsorolt jogcímnek megfelel, jogszerűen osztja be munkavállalóinak vasárnapra a rendes munkaidőt, erre tehát nem csak a több műszakos munkarend ad lehetőséget.Nem minden esetben jár azonban vasárnapi pótlék a munkavállalónak, ha egyébként vasárnap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Több műszakos tevékenység – műszakpótlék

Kérdés: Értelmezésünk szerint az új Mt. alapján a munkáltató más feltételekkel minősül több műszakos munkarendben működőnek, mint amely esetekben a munkavállalónak műszakpótlékot kell fizetni. Jól gondolom, hogy nem minden esetben jár műszakpótlék az egyébként több műszakos munkarendű munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] Az értelmezésük helyes. Az új Mt. szerint több műszakostevékenységről van szó, ha a munkáltató tevékenységének tartama hetente eléri anyolcvan órát [új Mt. 90. § b) pont]. Ez azt jelenti, hogy legalább két, heti40 órás teljes munkaidőre szerződött munkavállalókból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.
1
2
3