Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentési ideje alatt lesz keresőképtelen beteg, és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér alapján történik [Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
Részlet a válaszából: […] ...1. és 14. között tíz nap tartozik az általános munkarendhez, melybe november 1., csütörtök is beletartozik. A felmentési időre járó távolléti díj számításánál éppen ezért az általános munkarend e tíz napját kell figyelembe venni. Először ki kell számolni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] Ha a hosszas távollétről való visszatérést követően a munkavállalót a munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni, a munkaviszony közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondás jogcímén szüntethető meg. A felmondás indokai lehetnek: a munkáltató működésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy a munkavállaló teljesítménybért nem, kizárólag időbért kap munkáltatójától. A felmentési időre távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 70. § (3) bek.]. A távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.