Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] ...nem kérheti, hogy kötelezze a közfoglalkoztatottat a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb 3 hónapra járó távolléti díjának megfelelő összeg és az ezt meghaladó kára, összesen legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot. Tehát ha a szabadság kiadására ezt követően kerül sor, akkor azt a – teljes munkaidővel járó – magasabb mértékű távolléti díjjal fizetetten kell kiadni, még akkor is, ha az így kiadott szabadság mértéke meghaladja azt, ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Betegszabadság – az arányosítás feltételei

Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálásáról szólórendelkezéseknek megfelelően – a kezelőorvos igazolja. A betegszabadságidőtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70%-a százaléka jár [Mt.137. § (1)-(3) bek.].A 15 munkanap betegszabadság egy naptári évre jár, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.