Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív állományba, addig 168 napig CSED-, majd ezt követően GYED-ellátásra leszek jogosult. Ezen időszakokra jár-e részemre a cafeteria? Ezt a pluszjuttatást eddig munkáltatóm SZÉP-kártya formájában biztosította, közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásban nem részesülök.
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadságok alatt vehető jellemzően igénybe a CSED, illetve a GYED, bár utóbbinak közvetlen kapcsolata a fizetés nélküli távolléttel nincs. Nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre nem jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Tájékoztatás a szabadságról

Kérdés:

A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató által megállapított szabadság mértékéről való tájékoztatás elfogadható-e úgy is, ha a munkáltatónál bevezetésre került távollét-nyilvántartó rendszerben a köztisztviselők személyre szabottan tájékozódhatnak az éves szabadság mértékéről, amely tartalmazza az alap- és pótszabadságokat? A szabadságról szóló tájékoztatás egyoldalú jognyilatkozatnak minősül a Kttv. 14. §-a, vagy tájékoztatásnak a Kttv. 15. §-a alapján?

Részlet a válaszából: […] ...[Kttv. 15. (1) bek.]. A helyben szokásos és általában ismert módon történő közzétételnek megítélésünk szerint megfelel, ha a távollét-nyilvántartó rendszerben a köztisztviselő számára személyre szabottan történik meg a tárgyévben igénybe vett, illetve ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés:

A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?

Részlet a válaszából: […] ...szükséges. Minden szabadságnapot a munkavállaló szerződés szerinti munkaidejével (itt: 8 órával) kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Hogyan kell a szabadságot helyesen kiadni a polgármesteri hivatalnál heti 30 órás részmunkaidőben (munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8 órától 15:30 óráig) foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló esetében:
1. Ha egy munkanapra vagy hétfőtől szerdáig menne az érintett szabadságra?
2. Ha az egész hétre menne az érintett szabadságra?
3. Igazgatási szünet, azaz munkáltató által meghatározott időszakra vonatkozó szabadságkiadás esetén? Például egy teljes hétre vonatkozó igazgatási szünetnél, ha egy teljes munkaidős (heti 40 óra) esetében, akinek hétfőtől péntekig tart a munkarendje, teljes hétre vonatkozóan kell szabadságot kiadni, azaz öt napot, akkor hogyan járunk el helyesen a fenti részmunkaidős köztisztviselő és munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselők vonatkozásában abból kell kiindulni, hogy a szabadság elszámolása minden esetben munkanapban történik, azaz egy nap távollét a kinevezés szerinti napi munkaidőnek felel meg, az adott napra ténylegesen beosztott óraszámtól függetlenül [Kttv. 90. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Távollét – kizáró ok egyéb juttatásnál

Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?
Részlet a válaszából: […] ...hogy abban csak azok részesülhetnek, akiknek a tárgyidőszakban végig fennállt a munkaviszonyuk, és ez alatt az időszak alatt nem voltak távolléten, vagy csak egy bizonyos időtartamot nem meghaladóan. Fontos azonban, hogy a távollétekkel kapcsolatos kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Közterület-felügyelők munkaidő-beosztása

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésére is [Kttv. 96. § (6) bek.].Ha a munkaidőkeretben dolgozó tisztviselő valamilyen okból távol van a munkavégzéstől, a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a tisztviselőre irányadó napi munkaidő mértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Köztisztviselői alapvizsga-kötelezettség – a határidő számítása

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie [Kttv. 118. § (3) bek.]. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani ezen távollétek megszűnését követően [64. § (22) bek.].A fent írtakból következően a kérdésre – a bemutatott pontosításokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő várandóssága és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam a Kttv. 70. §-a (1) bekezdésének a) és c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szabadságra való jogosultság és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a Kttv. 79. §-ának l) pontja alapján a munkáltató engedélye alapján mentesítenénk a munkavégzés alól egy köztisztviselőt 2015. szeptember 1-jétől 2016. február 29-ig, tehát 30 napot meghaladóan. A mentesülés időtartamára illetményre nem lesz jogosult. Mivel a távollét nem esik a Kttv. 100. §-ának hatálya alá, ebben az esetben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára vagy annak első 30 napjára jogosult-e rendes szabadságra a Kttv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 100. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselőt a munkában nem töltött idő után mely esetekben illeti meg szabadság. A Kttv. 100. § (2) bekezdésének g) pontja alapján a köztisztviselő részére szabadság jár minden olyan munkában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
2