Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye – felfogható-e pótszabadságként?

Kérdés: A cégünknél működő üzemi tanács azt a határozatot hozta, hogy a tagjait megillető munkaidő-kedvezmény pótszabadság formájában illeti meg az üzemi tanács tagjait, valamint elnökét, az üzemi tanács az értekezleteit, illetve egyéb elfoglaltságait pedig e pótszabadság terhére oldja meg. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnökteljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díjjár. Az üzemi tanács tagjai, illetve annak elnöke részére járó munkaidő-kedvezményés a rendes szabadság részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 102.§ (1) bekezdés]. A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy amunkavállaló betegséggel összefüggő rendszeres távolléte bizonyos körülményekfennállásakor jogszerű indoka legyen a munkáltatói rendes felmondásnak.Ilyenkor vizsgálni kell azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Munkáltatói jogkör – a munkaviszony megszüntetésére jogosultak

Kérdés: Cégünknél a munkáltatói jog gyakorlása delegált formában működik. Bizonyos jognyilatkozatok – így például a rendes vagy a rendkívüli felmondás – megtételéhez két aláírás szükséges a munkavállaló munkaszerződésében rögzített személyek által. Kérdésem, hogy az egyik munkáltatói jogkört gyakorló személy aláírása nélkül érvényes-e a jognyilatkozat, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló külföldi távolléte miatt nem íratható alá?
Részlet a válaszából: […] ...változtat,ha az egyik személy valamely elháríthatatlan vagy előre nem látható ok folytán- mint amilyen a kérdésben szereplő külföldi távollét is – nincs olyanállapotban, vagy nem képes arra, hogy aláírja az iratot. Ha a munkaszerződésbenfelsorolt személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Szabadság kiadása – elhalaszthatja-e a munkáltató?

Kérdés: A GYET-en lévő munkavállalónk vissza kíván térni hozzánk heti 20 órában – a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítása mellett. A távolléte alatt felgyülemlett szabadságot már kiszámoltuk, de nagy szükségünk van a munkájára, ezért a tetemes mértékű szabadságát nem tudjuk most kiadni. Lehetőség van-e arra, hogy későbbi időben és ne egyszerre adjuk ki az őt megillető elmaradt szabadságokat? Természetesen a munkavégzés megkezdésében megegyeztünk, és az anyuka nem követeli a szabadságok mostani kiadását.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdése szerint szabadságra valójogszerző időnek minősül a munkaviszony szünetelésének meghatározottidőtartama, így többek között a szülési szabadság huszonnégy hete és a gyermekgondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Felmondási idő – a szabadság kiadása

Kérdés: Munkáltatómmal korábban megállapodtunk, hogy június 2. és 6. között rendes szabadságot ad ki számomra. Május 20-án viszont rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, így a felmondási időre fog esni az említett rendes szabadság. Mikor ér véget a munkaviszony, ha a felmondási idő 30 nap volt? Mi a sorsa a június 2. és 6. közötti rendes szabadságnak?
Részlet a válaszából: […] ...a fentiek alapján értelemszerűen mentesülnie kell a munkavégzésikötelezettség alól rendes szabadság címén, és erre az időtartamra távollétidíja illeti meg [Mt. 151. § (2) bek. e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
2
3