Hazautazás költségtérítése keresőképtelenség alatt

Kérdés:

Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel; a költségtérítés szabályait a kormány rendeletben szabályozza [Mt. 51. § (2), (6) bek.]. A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Emiatt a kérdés szerinti esetben a biztosítási jogviszony szünetelésének sincs valójában helye, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 70. § (4) bek.]. Ilyen eset például, hogy a munkavállaló a felmentési ideje alatt lesz keresőképtelen beteg, és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] ...55. § (1) bek. a) pont]. Ez – a betegszabadság idejét leszámítva – fizetés nélküli távollétet jelent, amelyre a munkavállaló táppénzre lehet jogosult. A keresőképtelenség kezdő időpontját az azt megállapító orvosi igazolás határozza meg. Ha ezen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...elképzelhető-e olyan eset, hogy a keresőképtelenségnek azon a napján a nap egyik részére betegszabadságra járó juttatás, a másikra táppénz illeti meg a munkavállalót. Álláspontunk szerint erre nem kerülhet sor. Mind a táppénz, mind a betegszabadság napra és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.