Kiküldetés utazási idejére járó díjazás

Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munka­idején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munka­idején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztása szerintimunkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezésehiányában – személyi alapbére negyven százaléka illeti meg [régi Mt. 105. § (6)bek.]. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó utazási időt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...akkor aszabadidővel mindössze – amint az a jogszabályi megfogalmazásból isegyértelműen kiderül – csak a pótlékot váltja meg, a személyi alapbért nem. Akiadott szabadidőre pedig a munkavállalót munkabére illeti meg, miután aszabadidő jogi értelemben és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Külföldi kiküldetés utazási idejére járó díjazás

Kérdés: Külföldi kiküldetés szabályairól és a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban fizetendő juttatásokról érdeklődnék. Az utazási idő tartamára mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ez az időszak munkaidőnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti munkaidőn kívül esik – munkajogilag nem minősül munkaidőnek,ugyanakkor díjazás – eltérő megállapodás hiányában a személyi alapbér 40%-a -jár rá [Mt. 105. § (6) bek.]. Ugyanakkor a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóutazási időt a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Bérpótlékok hétvégi munkavégzésért

Kérdés: Három műszakban dolgozunk (kohászatban), heti váltással. Pénteken tudom meg, hogy hétvégén dolgoznom kell-e; ez azt jelenti, hogy szombaton délután 14-22-ig tart a munkaidőm, majd vasárnap vissza kell váltanom a következő hétre, 06-14-ig tartó beosztásba. Pénteken, ha éjszakás vagyok, akkor 22 órától dolgozom, és ki vagyok írva hétvégén túlórára, vagyis szombaton 22-06-ig, vasárnap 14-22-ig. Ez a beosztás néha 40-50 napig is tart; volt rá eset, hogy ennél is többet dolgoztam egyfolytában, pihenés nélkül. Kérdésem, ha szombaton éjszakára megyek 600 Ft-os órabérrel, milyen pótlék jár utána, és mennyit kellene nettóban kapnom? Főnökünk szerint nem jár a hétvégi túlórára éjszakai és délutáni pótlék.
Részlet a válaszából: […] ...másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap[Mt. 147. § (1)-(3) bek.]. A pótlék alapja – eltérő megállapodás hiányában – amunkavállaló személyi alapbére (Mt. 145. §). Amennyiben több pótlékra jogosítófeltétel is fennáll, úgy a pótlékok egymás mellett illetik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendkívüli munkavégzés munkaidőkeretben

Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret végéig kell kiadni[Mt. 147. § (3)-(4) bek.]. A pótlék alapja – eltérő megállapodás hiányában – amunkavállaló személyi alapbére (Mt. 145. §).A munkavállalónak másik pihenőnap/pihenőidő, illetve pótlékakkor jár, ha a kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] ...a felek megállapodásabérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodáshiányában – a munkavállaló személyi alapbére (Mt. 145. §). Azaz amennyiben akérdéses esetben Ön és munkáltatója másképpen nem állapodtak meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkaidőkeret – ha "félidőben" új munkavállaló kerül a munkáltatóhoz

Kérdés: Munkavállalóink háromhavi munka­időkeretben (2011. január-március) dolgoznak, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján hetente 3-4 munkanapon át napi 12 órát. Mindig gondot okozott az a kérdés, hogy hogyan járjunk el, ha félidőben (pl. a harmadik hónap közepén, március 16-án) új munkavállaló lép be hozzánk. Ilyenkor az új munkavállaló beosztását nyilván igazítanunk kell a többiekéhez, ugyanakkor amíg más munkavállalókat a keret átlagában megfelelően kompenzáljuk, addig egy új belépőnél a munkaidőkeret töredéke alatt ezt nem sikerül megoldanunk. Így a keret végén vagy kevesebb, vagy több munkaórája lesz az átlagnál. Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeretbe eső munkaidő (a 104 óra) és a beosztásszerint ledolgozott (96 óra) munkaidő különbözetét, a 8 órát állásidőként,személyi alapbérrel ki kell fizetni a munkavállaló számára. Ellenben,amennyiben az adott időszakban a munkavállaló 10 napon át, napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szabadnap a munkaszüneti napi munkáért?

Kérdés: Alkalmazottaink a kórházban hathavi munkaidőkeretben és három műszakos munkarendben dolgoznak. A munkaszüneti napon beosztás szerint dolgozók a havi díjazásukon felül megkapják a munkaszüneti napra járó 100%-os bérpótlékot is. Jár-e plusz szabadnap is részükre?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót az Mt. 149. § (1) bekezdésében meghatározott díjazásonfelül a rendkívüli munka esetére meghatározott – a személyi alapbér 100százalékának megfelelő összegű – pótlék is megilleti [Mt. 147. § (2) bek.]. Ezentúlmenően szabadnap már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a pihenőnapok mellett kiadott szabadnapraelrendelt rendkívüli munkavégzésre a munkanapi túlóra díjazási szabályai -általános esetben a személyi alapbér 50%-ának megfelelő összegű bérpótlék -irányadók. Az álláspont szerint éppen ezért fontos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...alatt amunkáltató munkaidőként beoszthatja. Ha erre nincs lehetőség, a különbözetre amunkavállalót az állásidőre járó díjazás (személyi alapbér) illeti meg.Az Mt. 135. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aheti kettőnél több pihenőnapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
2