Szabadságra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munka­vállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a távolléti díj egy órára eső alapbérrészét havibér esetén úgy kell kiszámítani, hogy a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
Részlet a válaszából: […] ...bér elvét kell megfelelően alkalmazni akölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállalóvonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésértjáró díjazás, továbbá az ügyelet, készenlét díjazása tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...rövidebb teljes munkaidő abban különbözik arészmunkaidőtől, hogy nem érinti a munkavállalók munkaszerződésébenmegállapított személyi alapbérét. Rövidebb teljes munkaidőben ugyanis továbbrais a munkaszerződésében meghatározott személyi alapbére jár. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szabadnap a munkaszüneti napi munkáért?

Kérdés: Alkalmazottaink a kórházban hathavi munkaidőkeretben és három műszakos munkarendben dolgoznak. A munkaszüneti napon beosztás szerint dolgozók a havi díjazásukon felül megkapják a munkaszüneti napra járó 100%-os bérpótlékot is. Jár-e plusz szabadnap is részükre?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót az Mt. 149. § (1) bekezdésében meghatározott díjazásonfelül a rendkívüli munka esetére meghatározott – a személyi alapbér 100százalékának megfelelő összegű – pótlék is megilleti [Mt. 147. § (2) bek.]. Ezentúlmenően szabadnap már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...munkára képes állapot megőrzésénekkötelezettségét is. A készenlét díjazását az Mt. 148. §-a határozza meg.Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának megfelelő összegű díjazásjár. Ettől a mértéktől természetesen kollektív szerződés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...állásikötelezettség terheli – az ügyelet időtartamára járó díjazás is ezzel arányosanalacsonyabb, ügyelet esetén a munkavállalót személyi alapbére 40%-a illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.