12 talált cikk a telephely , adó , szakszervezet kifejezésre

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató esetében a szakszervezet 2021-ben hivatalosan bejelentette, hogy az egyik köztisztviselő választott szakszervezeti tisztségviselőként munkajogi védelemre jogosult. 2022-ben a köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A közszolgálati jogviszony megszűnését követően a volt köztisztviselő választott tisztségviselőnek minősül-e még a munkáltatónál, van-e bármilyen joga egyeztetéshez? A jogviszony megszűnését követően sem a szakszervezet nem jelölt meg új képviseletre jogosult köztisztviselőt, sem a volt köztisztviselő nem jelezte, hogy a továbbiakban hogyan és milyen módon lehet őt elérni, ha a Kttv. alapján a szakszervezettel történő egyeztetésre lenne szükség. Ebben az esetben a szakszervezet a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e?

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?

Kérdés: A társaságunknál több telephelyi, illetve egy központi üzemi tanács működik. 2008-ban az egyik telephelyen megszűnt a helyi üzemi tanács, és új választásokat tartottunk, de csak ott. Jelenleg, ha a törvény szerinti 3 éves megbízatási időket vesszük figyelembe, akkor a két telephelyen eltérő időpontokban kellene választást tartani. Ez így helyes, vagy mindkét telephelyen egyszerre kell lebonyolítani a választást, hogy ugyanaddig tartson az üzemi tanácsok megbízatása?

Kérdés: Cégünknél több helyi (telephelyi) üzemi tanács és egy központi üzemi tanács is működik. A helyi üzemi tanácsok – mivel eltérő szakszervezetek tisztségviselői alkotják őket – nem tudnak megállapodni a működés feltételeiről. Ez a múltkoriban addig elment, hogy a központi üzemi tanács – ahol az egyik helyi üzemi tanács tagja az elnök, és a központi üzemi tanács jelentős többségét is ez a szakszervezet adja – üléséről nem tájékoztatták a másik helyi üzemi tanácsot, és nem hívták meg az onnan delegált központi üzemi tanácsi tagokat. Sajnálatos módon ezen az ülésen döntött a központi üzemi tanács a jóléti ingatlanok bérbeadhatóságáról. Lehet a fentieknek valamilyen következménye, vagy a munkáltató a központi üzemi tanács döntése alapján érvényesen rendelkezhet a jóléti ingatlanok bérbeadásáról?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?