3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Laboratóriumi asszisztens besorolása a közegészségügyben – az egyenlő bér elve
Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak – kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.
2. cikk / 3 Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés
Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
3. cikk / 3 Besorolás házi szociális gondozó szolgálatnál
Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, házi szociális gondozó munkakörű, jelenleg a C fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak besorolására vonatkozóan kérem állásfoglalásukat. A végzettségük az alábbi:
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).
