6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Szabadságra való jogosultság és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés
Kérdés: Polgármesteri hivatalban a Kttv. 79. §-ának l) pontja alapján a munkáltató engedélye alapján mentesítenénk a munkavégzés alól egy köztisztviselőt 2015. szeptember 1-jétől 2016. február 29-ig, tehát 30 napot meghaladóan. A mentesülés időtartamára illetményre nem lesz jogosult. Mivel a távollét nem esik a Kttv. 100. §-ának hatálya alá, ebben az esetben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára vagy annak első 30 napjára jogosult-e rendes szabadságra a Kttv. alapján?
2. cikk / 6 Szabadságra jogosító idő számítása
Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
3. cikk / 6 Szabadság megállapítása
Kérdés: Egy munkavállalónk, akinek lejárt a GYED (második gyerek után), szeretne másutt elhelyezkedni. Mennyi szabadság jár neki az alábbi körülmények mellett? Jogviszony kezdete: 2007. 04. 02. Született: 1981. 07. 23. Jogviszony megszüntetése: 2012. 06. 30. Az első gyerek 2008. januárban született, ezt követően TGYÁS-t és GYED-et vett igénybe (itt 18 nap ki nem vett szabadsága maradt). Közben megszületett a második gyerek 2009 novemberében, ismét TGYÁS-t igényelt, majd 2010-ben GYED-del folytatódott az ellátása. Most, 2012-ben közös megegyezéssel szeretnénk a munkaviszonyt megszüntetni.
4. cikk / 6 Rendes szabadság – jogosultság és megváltás
Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől megváltozott gyermekgondozási szabadság idejére vonatkozó szabadság kapcsán kérdezem: visszamenőlegesen is érvényes, hogy csak az első fél évre jár a szabadság? Például: egyik kismama munkavállalónk 2009. augusztus 3-án szült, és most szeretne visszajönni szeptemberi kezdéssel. Ilyenkor a felhalmozott szabadságát a régi szabályok szerint, vagy már a módosított új törvény alapján kell kiszámítani? A törvény 136. § (1) bekezdése is változik. E szerint a felhalmozott szabadságból ez a bizonyos hat hónapnyi rész pénzben is megváltható. Ezt a szabályt már alkalmazhatjuk a most visszatérő kolléga esetén? Csak a fizetés nélküli szabadság első fél évére járó szabadságot lehet ilyenkor kifizetni, vagy az egyébként bent maradt többi szabadságot is?
5. cikk / 6 Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére
Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
6. cikk / 6 Szabadságfelhalmozódás – "GYES-ről" történő visszatérés esetén
Kérdés: A 23. számukban a 446-os kérdésre adott válasz számomra nem volt értelmezető. Az eset szerint 3 gyermek született, amely 3 x 1 év szabadságot jelent a munkavállaló részére. Nem értem, hogy akkor miért 24 hét x 3 évre kell számolni a szabadságot? E szerint még közel másfél évig szabadság járna az anyukának. Ez jelent meg az újságban, de szerintem ez nem lehet. Vélelmezem, hogy 24 nap szabadság járna egy évre az anyukának akkor, ha nem volt ki nem vett szabadsága. Így csak 72 nap lesz a szabadságnapok száma. Kérem szíves tájékoztatásukat, lehet, hogy én nem jól értelmezek valamit!