Távol lévő szülő szabadságra való joga

Kérdés: Az édesanya CSED-en van gyermekével, a GYED-et már az apuka igényli. Az édesanya továbbra is marad fizetés nélküli szabadságon, egészen a gyermek hároméves koráig. Az anyuka melyik időszakokra jogosult szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkavállaló ugyan nem dolgozik, de ezek az időtartamok a szabadság szempontjából mégis jogszerző időnek számítanak. Az itt megjelölt időszakokra tehát a munkavállalót távolléte ellenére megilleti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálni, hány munkanap szabadságra jogosult a jegyző, másrészt, hogy esetében mely – a munkából kiesett – időtartamok minősülnek szabadságra jogosító időtartamnak. A Kttv. alapján a jegyző alap- és pótszabadságra jogosult. A jegyzőt évi 25 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentési idő is [Mt. 70. § (1) bek.]. Ennek értelmében a munkavállalót a törvény alapján megillető felmentési idő tartama is szabadságra jogosító időnek tekintendő. Természetesen – bár a felmentési idő szabadságra jogosító időnek minősül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadságra jogosultság – ha GYET-ben részesül a munkavállaló

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...külön meg kell állapodnia a munkáltatóval. A GYET idejére igénybe vett fizetés nélküli szabadság a törvény alapján nem minősül szabadságra jogosító időnek [Mt. 115. § (2) bek.]. Ugyanakkor nincs akadálya, hogy a felek ettől eltérően egyezzenek meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkahelyi baleset miatti keresőképtelenség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Egyik dolgozónkat munkahelyi baleset érte, ezért 3 hónapig betegállományban volt. A kérdésem, hogy ilyen esetben is kell csökkenteni az éves szabadságnapokat?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján, időarányosan jár a szabadság. A törvény szerint ugyanakkor naptári évenként csak a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tekinthető munkában töltött időnek [Mt. 115. § (2) bekezdés e) pont]. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Ha egy munkavállaló év közben lép be a céghez, illetve év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a gyermek után járó pótszabadság időarányosan jár? GYES-ről visszatérő dolgozónak mely időszakra jár a gyermek utáni pótszabadság? Csak a TGYÁS és a GYED első 6 hónapjára?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően – a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (Mt. 125. §).A munkában töltött időn kívül bizonyos távolléteket is szabadságra jogosító időnek kell tekinteni. Ezeket az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel. Nincs jelentősége, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Szabadságra jogosító idők gyermek születése esetén

Kérdés: 1978. 07. 10-én született kismama 2007. 11. 03-án szülte első gyermekét, 2007. 10. 08.-2008. 03. 23. között TGYÁS-t vett igénybe. Ezt követően 2008. 03. 24.-2009. 11. 03. között GYED-en, 2009. 11. 04.-2010. 03. 27. között GYES-en volt. 2010. 03. 28-án született a második gyermek, 2010. 03. 28.-2010. 09. 11. között TGYÁS-t, 2010. 09. 12.-2012. 03. 28. között GYED-et, majd 2012. 03. 29.-2013. 03. 28. között GYES-t vett igénybe. A korábbi szabályozás alapján a gyermekek utáni pótszabadság nem került megosztásra, azt mindig az apa vette igénybe. 2007. 10. 08-ig az időarányos szabadságot vette ki. Milyen mértékű szabadságra jogosult a fentiek szerinti időszakra vonatkozóan a 2013. 03. 29-i munkába lépésnél?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkaviszony kezdete és az egyéb pótszabadságok ismeretének hiánya miatt – pontosan nem meghatározható. Ugyanakkor a fentiekből a szabadságra jogosító idők alapján a munkavállalót megillető szabadság pontos mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Szabadság megállapítása

Kérdés: Egy munkavállalónk, akinek lejárt a GYED (második gyerek után), szeretne másutt elhelyezkedni. Mennyi szabadság jár neki az alábbi körülmények mellett? Jogviszony kezdete: 2007. 04. 02. Született: 1981. 07. 23. Jogviszony megszüntetése: 2012. 06. 30. Az első gyerek 2008. januárban született, ezt követően TGYÁS-t és GYED-et vett igénybe (itt 18 nap ki nem vett szabadsága maradt). Közben megszületett a második gyerek 2009 novemberében, ismét TGYÁS-t igényelt, majd 2010-ben GYED-del folytatódott az ellátása. Most, 2012-ben közös megegyezéssel szeretnénk a munkaviszonyt megszüntetni.
Részlet a válaszából: […] ...a rendes szabadság a szülési szabadság tartamára is jár (erre az időszakra vehető igénybe terhességi-gyermekágyi segély). Szintén szabadságra jogosító idő a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságból az első év [1992. évi Mt. 130...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Rendes szabadság – jogosultság és megváltás

Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől megváltozott gyermekgondozási szabadság idejére vonatkozó szabadság kapcsán kérdezem: visszamenőlegesen is érvényes, hogy csak az első fél évre jár a szabadság? Például: egyik kismama munkavállalónk 2009. augusztus 3-án szült, és most szeretne visszajönni szeptemberi kezdéssel. Ilyenkor a felhalmozott szabadságát a régi szabályok szerint, vagy már a módosított új törvény alapján kell kiszámítani? A törvény 136. § (1) bekezdése is változik. E szerint a felhalmozott szabadságból ez a bizonyos hat hónapnyi rész pénzben is megváltható. Ezt a szabályt már alkalmazhatjuk a most visszatérő kolléga esetén? Csak a fizetés nélküli szabadság első fél évére járó szabadságot lehet ilyenkor kifizetni, vagy az egyébként bent maradt többi szabadságot is?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésébe azt aszabályt, amely alapján a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetésnélküli szabadság idejére járó rendes szabadságra jogosító idő új szabályaitcsak a 2011. július 28-át követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetébenkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
Részlet a válaszából: […] Mind a munkáltató által kötelezően kiadott fizetés nélküliszabadság, mind pedig a munkáltató mérlegelése alapján engedélyezett fizetésnélküli szabadság esetén szünetel a munkaviszony. Vagyis a fizetés nélküliszabadság alatt a feleket megillető legtöbb jogosultság (pl. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
2