Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...munkanap. A gyermekek után járó pótszabadság is a fentiek szerint arányosítandó (összeszámítva a többi jogcímen járó szabadsággal).A szabadság pénzbeli megváltására a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Szabadság – a pénzbeli megváltás

Kérdés: Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor,ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, aztpénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nemlehet [Mt. 136. § (1) bek.]. A szabadság megváltása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött évben alap- és pótszabadságból álló rendesszabadság illeti meg. Az alapszabadság a munkavállalók huszonnégy éves koráig20 munkanap [Mt. 130. § (2) bekezdés a) pontja]. A fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.