Megállapodás a szabadság tárgyévet követő kiadásáról a Kjt. szerint

Kérdés: Aki szociális gondozóként dolgozik, és a Kjt. alapján számítjuk a szabadságát, ami áll egy alap- és egy pótszabadságból az eltöltött évek alapján, ezeknél a dolgozóknál át lehet-e vinni szabadságot megállapodás alapján a következő évre, és ha igen, melyik szabadságot (az alap- vagy a pótszabadságot)? Mivel az Mt. szerint az életkor után járót lehet átvinni, de a Kjt. besorolásánál nincs ilyen.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban lehetővé teszi a felek megállapodását arról, hogy a munkáltató az életkori pótszabadságot (Mt. 117. §) nem a tárgyévben, hanem csak az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Ez a megállapodás csak az adott naptári évre szólhat [Mt. 123. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...munkanap alap- és pótszabadság jár a részmunkaidős munkaviszonyban, mint amennyi a teljes munkaidős munkaviszonyban járna. Továbbá, a szabadság kiadása szempontjából minden jogviszonyt külön kell vizsgálni, hiszen lehetséges, hogy az egyik munkahelyén a szabadságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...jogkör gyakorlója jogosult – és egyben is köteles is – intézkedni a köztisztviselőt megillető szabadságának kiadásáról, ideértve a szabadság kiadásának szabadságolási terv szerinti ütemezését, és a kiadás időpontjának meghatározását is. A Kttv. 103....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Pedagógus szabadsága gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Iskolánk pedagógusa 2005. szeptember 1. óta dolgozik nálunk. Első gyermeke 2008. március 27-én született, második és harmadik gyermeke pedig 2010. március 15-én és 2012. március 31-én. Mivel a pedagógus 2008 óta GYES-en, illetve GYED-en tartózkodik, ezért 2008 óta nem tudtuk kiadni a szabadságát. 2015. március 31-étől szeretne ismét munkába állni. A kérdéses időszakra mennyi nap szabadság illeti meg, és hogyan kell ezt kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] A pedagógus gyermekei 2013. január 1. előtt születtek, amikor még a régi Mt. szabadságra vonatkozó szabályai voltak hatályban. E szabályokat zömmel a közalkalmazottakra is irányadónak kell tekinteni (kivételt képeznek a szabadság besorolástól függő mértékére és egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.