Munkáltatói felmondás – az utolsó munkában töltött nap

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő adott munkavállaló vonatkozásában 30 nap. A munkavállaló a felmondási idő második felére kéri mentesítését a munkavégzés alól egy részletben, az első felére pedig szabadság kiadását. Kérdésem, hogy ebben az esetben az Mt. 80. §-a alapján mely nap számít az utolsó munkában töltött napnak az igazolások kiadása szempontjából? A felmondás napja, vagy 15 napra járó szabadság lejártának a napja, vagy a felmondási idő utolsó napja? Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondási idő első felében kéri a mentesítését, és a felmondási idő másik felére kéri a szabadságai kiadását, mely nap lesz az utolsó munkában töltött nap az Mt. 80. §-a tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...nem számítanak munkában töltöttnek. Megítélésünk szerint mindegy, hogy a felmondási idő alatt a munkavégzés alóli mentesítés vagy a szabadság kiadása történik-e korábban, ha a munkavállaló a felmondási idő teljes tartama alatt a kérdés szerinti jogcímeken mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Felmentési időbe beleszámít a kiadott szabadság

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalónak járó felmentési időbe beleszámít-e az időarányos szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához előzetesen tisztázandó: a munkáltató felmondása esetén a törvény különbséget tesz felmondási idő és felmentési idő között. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Szabadság felmondási időbe való beszámítása

Kérdés: Még novemberben egyik dolgozónk, aki fél évig betegállományban volt, a visszatérése előtt arra kért minket, hogy az első keresőképes napjától számítva adjuk ki a felhalmozódott szabadságát. Kérésének eleget tettünk, és levélben tájékoztattuk, hogy a 62 munkanap szabadságából 32-t kiadunk számára. A szabadsága letelte előtt azonban levélben felmondtunk neki azzal, hogy az őt megillető 4 havi felmondási idő alatt kiadjuk a betegsége miatt korábban kiadni nem tudott 30 munkanap szabadságát, a felmondási idő többi részére pedig mentesítjük a munkavégzés alól. A dolgozónk azzal keresett meg minket, hogy a ki nem adott szabadságát nem számíthattuk volna be a felmondási idejébe, továbbá a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnünk kellett volna. Véleménye szerint megsértettük a felmondási időhöz fűződő jogát, mert a felhalmozódott szabadság felmondási időbe való beszámításával megrövidült a jogviszonya. Mindezek miatt követeli, hogy pénzben váltsuk meg a 30 nap szabadságát. Szerintünk jogszerűen adtuk ki a szabadságot, igazunk van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató rendes felmondása esetén kötelesa munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, melynek mértéke a felmondási időfele [Mt. 93. § (1) bek.]. Míg a felmentési időbe a még ki nem adottszabadságot nem lehet beszámítani, arra van lehetőség, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.