3 talált cikk a felek megállapodása , munkaviszony megszűnése , új Mt. , szabadság kiadása kifejezésre

Kérdés: Az elmúlt hat évben három gyermekemmel otthon voltam, de most, hogy a legkisebb is kétéves lett, szeretnék munkába állni. Ezt jeleztem is a munkáltatómnak. Mivel azonban a legkisebbet még most szoktatjuk a bölcsődébe, ezért az első hónapokban csak heti 2-3 napot szeretnék dolgozni. A munkáltatóm azt javasolta, hogy ebben az esetben egyezzünk meg úgy, hogy a felgyűlt több mint 60 nap szabadságomat nem egyben veszem ki, hanem minden héten 2-3 napot, amíg el nem fogy. Azt olvastam, hogy a ki nem vett szabadságomat vagy egyben ki kell adnia, vagy megváltania a munkáltatónak, és nincs lehetőség ilyen részletekben történő kiadásra, pedig tetszett a javaslata. A kérdésem, hogy elfogadhatom-e a munkáltató javaslatát, nem lesz belőle később problémám, hogy nem egyben vettem ki az egészet, vagy nem fizette ki nekem?

Kérdés: Munkavállalónk 2011 óta GYES-en van, ami mostanában fog letelni. Tudomásunk szerint a munkavállaló nem szeretne visszajönni dolgozni. Amennyiben a munkavállaló mondana fel, akkor kifizethető-e az összes felgyűlt szabadsága, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadságot meg kell váltani, vagy ebben az esetben is érvényes, hogy hathavi szabadság megváltható, a többit pedig természetben kell kiadni? Amennyiben közös megegyezéssel történik a munkaviszony megszüntetése, akkor mások a szabadság megváltásának szabályai?

Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?