27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén
Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
2. cikk / 27 Keresőképtelenség kezelése a táppénzjogosultság megszűnése után
Kérdés: Egyik dolgozónk munkahelyi balesetet szenvedett, az egyéves táppénzjogosultsága a napokban lejárt. Az utolsó keresőképtelenségi igazolásán a "táppénzjogosultság lejár" szöveg van, ebből következtetve a dolgozó nem vált keresőképessé. Mi a teendője a munkáltatónak ebben az esetben? Ki állapítja meg, hogy a dolgozó továbbra is keresőképtelen? El kell-e küldenie a munkáltatónak az üzemorvoshoz, hogy ő igazolja a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmatlanságot? Fel kell-e ajánlani esetlegesen más munkakört? A szabadság kiadható-e a dolgozó részére?
3. cikk / 27 Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején
Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
4. cikk / 27 Határozott idejű munkaviszony megszűnése betegség miatti keresőképtelenség alatt
Kérdés: 2016. november 21-én létrejött köztem és egy közvetítő cég között egy határozott idejű munkaszerződés, mely december 15-ig szólt. Táppénzre kényszerültem menni, mert nagyon nagy a fizikai megterhelés, amiről előtte nem tájékoztattak. Próbáltam helytállni, de az egészségem nem bírta. 2016. december 15-ével így is megszűnt a munkaviszonyom, vagy csak a táppénz leteltével?
5. cikk / 27 Szabadság számítása keresőképtelenség esetén
Kérdés: Mint rendes nyugdíjas dolgozom nyolc órában. Az éves 15 nap betegszabadságot már elhasználtam, de további 8 nap (fizetés nélküli) betegállományom volt. A munkáltató emiatt az éves rendes szabadságból egy napot le akar vonni. Megteheti ezt?
6. cikk / 27 Felmondás betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt
Kérdés: Három éve lettem Parkinson-beteg, az üzemorvos nemrég megvizsgált, és semmilyen munkavégzésre nem tart alkalmasnak. Most táppénzen vagyok. Kinek kell kezdeményeznie a felmondást, illetve felmondhat-e a cégem?
7. cikk / 27 Felmondási idő kezdete keresőképtelen betegség esetén
Kérdés: Felmondhat-e egy munkáltató a munkavállalónak a táppénzes időszak alatt? Ha igen, mikortól kezdődik a felmondási idő? Ha az orvos igazolta a munkavállaló keresőképességét, az azt követő naptól kell számítani a felmondási időt?
8. cikk / 27 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak – betegséggel indokolva
Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?
9. cikk / 27 Munkaszerződés módosítása betegség miatti keresőképtelenség alatt
Kérdés: Munkavállalónkat – aki táppénzes állományban van – határozott idejű munkaszerződéssel alkalmaztuk. Határozott idejű munkaszerződése 2015. október 3-án lejár, munkájára azonban a továbbiakban is számítunk! Kérdésem, hogy táppénzes állománya ideje alatt – mely előreláthatólag október közepéig tart – módosíthatjuk-e szerződését közös megegyezéssel határozatlan idejűre, vagy a táppénzes állományára tekintettel ez az út nem járható, s új szerződést kell majd a táppénzes állomány megszűnését követően kötnünk vele?
10. cikk / 27 Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál
Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
