Közalkalmazotti vezetői szabadságok

Kérdés: Közoktatási intézményben magasabb vezető beosztású közalkalmazott szabadsága a Kjt. 57. § és 58. § alapján hogyan alakul és milyen időszak vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...május 31-ig a Kjt. úgy rendelkezett, hogy a magasabbvezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottat 35, illetve 30 munkanapalapszabadság illeti meg. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 11/2011. (III.9.) számú határozatában 2011. május 31-ével megsemmisítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Köztisztviselői vezetői megbízás visszavonása GYES alatt

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban jelenleg átszervezés zajlik, és felmerült nálunk az a kérdés, hogy van-e bármilyen jogi akadálya, feltétele annak, hogy az állományunkban lévő, de jelenleg már egy éve GYES-en tartózkodó vezetőnek visszavonjuk a vezetői megbízását? Ez esetben hogyan alakul az illetménye, jogosult lesz-e meghatározott ideig a magasabb bérre? Felmenthetjük-e, ha nem találunk részére megfelelő munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...a közszolgálati jogviszony nem szüntethető megfelmentéssel a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküliszabadság alatt [lásd: Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve – a fizetés nélküliszabadság igénybevétele nélkül is – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Fizetési fokozat utáni pótszabadság – jár-e a megbízott vezetőnek?

Kérdés: A Kjt. ismét módosult 2010. január 1-jétől. Év elején meg kell állapítanunk a közalkalmazottak idei szabadságát, és elbizonytalanodtunk: jár-e a megbízott vezetőknek továbbra is besorolás utáni pótszabadság, annak ellenére, hogy most már rájuk is a vezetői alapszabadság vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...január1-jétől a Kjt. 57/A. §-a a kinevezett vezetőkre külön alapszabadság-mértékethatároz meg (35, illetve 30 munkanap), és kimondja, hogy a kinevezett vezetőnem jogosult a fizetési fokozat után járó, illetve az oktatási pótszabadságra.A Kjtm. 2010. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többekközött a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságlejártát követő egy év időtartama alatt. A munkaviszony munkáltatói rendesfelmondással nem szüntethető meg tehát a 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.