Keresetindítás és elévülés

Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a felmondást a munkáltató kizárólag írásban közölhette volna jogszerűen [régi Mt. 87. § (2) bek.]. Ezen túlmenően a szülési szabadságon lévő munkavállaló a felmondás időpontjában felmondási védelem alatt állt [régi Mt. 90. § (1) bek. e) pont],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadság elévülése

Kérdés: A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató mégsem adja ki a teljes szabadságot a tárgyévben? Követelheti-e a munkavállaló a szabadságot a tárgyév lejártát követően? Akkor is módja van erre, ha a munkaviszony közben már megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a szabadság iránti igény elévülésére nem tartalmaz az általánostól eltérő szabályokat. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a munkavállaló ugyan később is követelheti, de csak az általános munkajogi elévülési időn (három éven) belül [Mt. 286. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 136. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben amunkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál,mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetettmunkabért köteles visszafizetni. Mivel az Mt. naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.