4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei
Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
2. cikk / 4 Nevelő- és oktatómunkát végzőket megillető pótszabadság
Kérdés: A D fizetési osztályba sorolt pedagógus végzettséggel nem rendelkező pedagógiai asszisztensnek jár-e a 25 nap pótszabadság?
3. cikk / 4 Pedagógus szabadsága
Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
4. cikk / 4 Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?