16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl
Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?
2. cikk / 16 Személygépkocsi vezetésére utasítás – ha nem munkaköri feladat
Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
3. cikk / 16 Autóhasználat a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás megkötése után
Kérdés: Egyik divízióvezető munkatársunk közös megegyezéssel kilépett, az ügyvezető azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól, de a munkaviszonya csak egy hónap elteltével szűnik meg. A munkavállaló jelezte, hogy igényt tart a céges autó használatának megtérítésére is erre a hónapra (magáncélra is használhatta a kocsit), valamint a szabadsága megváltására, a munkaviszony végére tekintettel. Az autóhasználati szabályzatunk szerint a munkáltató a munkaviszony megszüntetése után bármikor dönthet az autó visszavonásáról. A jelen esetben ez történt, még a közös megegyezés aláírásának napján. A munkavállaló szerint viszont ilyenkor kártérítésként jár neki az autó használati jogának pénzbeli megtérítése. Alapos-e a munkavállaló igénye?
4. cikk / 16 Pedagógus: elmaradt a szeptember 1-jei illetményemelés
Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?
5. cikk / 16 Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt
Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
6. cikk / 16 Másodállás autószerelőként
Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?
7. cikk / 16 Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai
Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
8. cikk / 16 Munkaszerződés módosítása felszámolás alatt
Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég munkáltatója módosíthatja-e úgy a munkaszerződést, hogy más munkakörbe sorolja a munkavállalót, és emiatt az alapbért is csökkenti?
9. cikk / 16 Vezető állású munkavállalói státusz – a helyettesítés nem tesz helyettessé
Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.
10. cikk / 16 Mozgó bér bevezetése – munkáltatói kötelezettségvállalással
Kérdés: Dolgozóinkkal a munkaszerződésben bruttó havi alapbér vagy órabér fizetésében állapodtunk meg. Vezetőink mozgó bért szeretnének bevezetni a bérezés kiegészítésére, melynek összegéről havonta a munkáltató lenne jogosult dönteni a munkavállalók teljesítménye alapján. Úgy gondolják, hogy ez a dolgozókra is ösztönző hatással lenne. Milyen feltételei vannak a mozgó bér bevezetésének? Kell-e a munkaszerződéseket módosítani, amelyek most csak időbérről rendelkeznek?
