Bérpótlékszámítás – a törvénytől eltérő kalkuláció

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).
Részlet a válaszából: […] ...a felek megállapodása (illetve kollektív szerződés) térhet el általános szabály szerint. Mivel a kérdésben említett munkaügyi szabályzat a munkáltató által egyoldalúan kibocsátott dokumentum, nem felel meg annak a feltételnek, amely egyértelműen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Rendkívüli munka ellenértéke

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozó köztisztviselők részére milyen juttatások és milyen jogcímen járnak munkaidőn túli és munkaszüneti napon végzett munkáért?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő részére azonban csak akkor jár a rendkívüli munkaidőért szabadidő, illetve szabad­idő-átalány, ha ezt a közszolgálati szabályzat külön is megállapítja. A munkaszüneti napon rendes munka­időben – azaz számára az általános munkarendtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Rugalmas munkaidő-beosztás

Kérdés: A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve – fordítva – előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?
Részlet a válaszából: […] A rugalmas munkaidő-beosztás részben kötött, részben kötetlenmunkarendet jelent, ahol a munkáltató csak a munkaidő egy részét osztja be, amásik rész beosztására a munkavállaló bír felhatalmazással. Alkalmazására olyanesetben kerül sor, amikor a munkavégzés jellege naponta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.