5 talált cikk az elszámolási kötelezettség , munkakör , szabályzat kifejezésre

Kérdés: A társasház közös képviselője alkalmazásában álló asszisztens felelős a közös költségek készpénzben történő beszedéséért és azok bizonylatolásáért. A bevételi bizonylatok hiányosak voltak, a pénzkezelési szabályok többször is sérültek, és az egyértelműen látszik, hogy a kiállításkor az összegek összevissza lettek feltüntetve. Mégis, az ellenőrzés időpontjában a pénztár rendben volt, a lakók nyilatkozataival egyezett a fellelt összeg. A munkavállaló elmondása szerint saját pénzével pótolta a hiányt, amit az összesítés során észlelt. Összességében így a társasháznak kára nem keletkezett. Amunkavállaló viszont most visszaköveteli a közös képviselőtől azt az összeget, amit a hiány pótlására fordított. Köteles lesz azt visszafizetni neki?

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?

Kérdés: Az étkezési jegyek kiosztásáért felelős munkavállalónk jelezte, hogy a kiosztás során hiányt észlelt. Kiderült, több esetben megszegte a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat, a hiányt megpróbálta saját pénzével pótolni, és csak pár nappal a felmerülése után jelezte az esetet. A jegyek kiosztása nálunk minden esetben az erre kialakított helyiségben történik, ahol elvileg a kezelőn kívül más nem férhet hozzájuk. Összességében kárunk nem keletkezett. A munkavállaló viszont most visszaköveteli tőlünk azt az összeget, amit a hiány pótlására fordított. Kötelesek vagyunk azt visszafizetni neki?