Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén

Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót egyebek mellett az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, valamint a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...részletét maga az Mt. szabályozza, ezért nincsenek olyan egyéb kérdések, amelyek rendezésére szükséges lenne munkáltatói belső szabályzatot alkotni. Ennek akkor lehet jelentősége, ha a munkáltató a törvényi keretekhez képest a munkavállalókra kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Bérpótlék beépítése garantált bérminimumba

Kérdés: Jogszabályt sért-e az a munkáltató, aki a garantált bérminimum megfizetését a pótlék beépítésével kívánja teljesíteni? A pótlékot több éven keresztül kapták a dolgozók, nem új bérelemként jelenik meg a bérben. A pótlék beépítését visszamenőleges hatállyal íratja alá. Ez alatt azt értem, hogy a garantált bérminimum a törvény erejénél fogva érvényes január 1-jétől, a bérpótlék beépítését január közepétől kezdik felajánlani a dolgozóknak, de január 1-i hatállyal.
Részlet a válaszából: […] ...kívánja "beépíteni" az alapbérbe. Ha a pótlékokat korábban a munkáltató több éven keresztül biztosította folyamatosan, munkáltatói szabályzatban foglalt egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősülhet (lásd részletesen az Mt. 16-17. §-át!)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszából: […] ...felül kapja meg, akkor azt nem kötelező a munkaszerződésben rögzíteni, a munkáltató egyoldalúan megállapíthatja, akár írásos szabályzat vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat útján is – ennek visszavonása, módosítása viszont csak a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Mozgó bér bevezetése – munkáltatói kötelezettségvállalással

Kérdés: Dolgozóinkkal a munkaszerződésben bruttó havi alapbér vagy órabér fizetésében állapodtunk meg. Vezetőink mozgó bért szeretnének bevezetni a bérezés kiegészítésére, melynek összegéről havonta a munkáltató lenne jogosult dönteni a munkavállalók teljesítménye alapján. Úgy gondolják, hogy ez a dolgozókra is ösztönző hatással lenne. Milyen feltételei vannak a mozgó bér bevezetésének? Kell-e a munkaszerződéseket módosítani, amelyek most csak időbérről rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 137. § (3) bek.]. Ezért a tervezett mozgó bér bevezethető egy egyoldalú szabályzattal (kötelezettségvállalással) is, amely tartalmazza, hogy a munkáltató ezt a juttatást milyen feltételekkel, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...járel. Ennek jogi megítéléséhez, ahogyan fentebb felhívtuk rá a figyelmet, akonkrét munkaviszonyra vonatkozó szerződések, munkáltatói szabályzatok ismeretelenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Átutalás vagy kifizetés?

Kérdés: Cégünk megszűnőben van. Szeretnénk biztosan hozzájutni a fizetésünkhöz, ezért kértük a felszámolót, hogy átutalás helyett a jövőben készpénzben kapjuk meg a munkabérünket, mint régen. A felszámoló a kérésünket elutasította. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...Cstv. 47. § (5) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától- a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és amunkaszerződések keretei között – a felszámoló gyakorolja a munkáltatóijogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] ...célszerűkiindulni az átalány mértékének megállapításakor. A túlóraátalány mértékérőlrendelkezhet például a munkáltató belső szabályzata, vagy akár kollektívszerződés. Nem célszerű a túlóraátalányt a munkaszerződésben meghatározni, mertaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.