15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Betegszabadság elszámolása
Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
2. cikk / 15 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
3. cikk / 15 Betegszabadság elvesztése
Kérdés: A Munkaadói Levelek 62. számának 1179-es kérdésében leírtak alapján felmerült bennem egy újabb kérdés. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság tulajdonképpen "elvész" a dolgozó szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg?
4. cikk / 15 Betegszabadság – az arányosítás feltételei
Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
5. cikk / 15 Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor
Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
6. cikk / 15 Szabadság vagy betegszabadság?
Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?
7. cikk / 15 Hallgatói munkaviszony
Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
8. cikk / 15 Távolléti díj számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Idényjellegű munkákat végző munkáltató vagyunk, erre tekintettel éves munkaidőkeretben alkalmazzuk a munkavállalókat. A munkavállalók nyáron általában többet (napi 12 órát), télen kevesebbet (napi 4 órát) dolgoznak. Problémát jelent, hogy szabadságuk, betegszabadságuk esetén az egy órára eső távolléti díjukat napi hány órával kell felszoroznunk, ha napi 12 órát, vagy ha éppen napi 4 órát dolgoznak. Egyes vélemények szerint az aktuális munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal kell felszorozni az egy órára járó távolléti díjat, mások szerint viszont a mindig egy munkanapra, vagyis 8 órára eső távolléti díj illeti meg őket függetlenül attól, hogy napi hány óra munkavégzésre vannak éppen beosztva. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését a kérdéssel kapcsolatban!
9. cikk / 15 Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
10. cikk / 15 Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?