Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekébentanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy atanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy amegállapodás szerinti tanulmányokat folytatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Rendeltetésellenes joggyakorlás – munkaszerződés újrakötése

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben valóban megállapítható, hogy munkáltatóijogutódlások folytán a munkavállalót az Mt. 95. §-a alapján héthavivégkielégítés illeti meg, akkor jogellenesen jártak el azzal, hogy nem fizettékmeg a munkaviszony megszüntetésekor a végkielégítés összegét [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság

Kérdés: Cégünknél 25 éve dolgozik az egyik munkavállalónk. A gazdasági helyzetre tekintettel sajnos kénytelenek vagyunk megszüntetni a munkakörét, ezért 2011. szeptember 1-jével fel akarunk mondani. Szeptember 3-án azonban eléri azt a kort, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig 5 éve lesz hátra. Bérszámfejtőnk szerint nem fog járni neki emelt összegű végkielégítés, mert amikor felmondunk neki, még nem lesz védett korban. Helyesen járunk el, ha nem fizetünk neki emelt összegű végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegévelemelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondásávalvagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével az öregségi nyugdíjra, továbbáa korkedvezményes öregségi nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Heti munkaidő – 44 óra?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő megemeléséről szóló megállapodás időtartama alatt továbbánem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást, illetve acsoportos létszámcsökkentés keretében a munkaviszony tervezett megszüntetésérőlszóló tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kettős munkakör vagy szóbeli átirányítás?

Kérdés: Munkaügyi jogvitát kezdeményezett velünk szemben az egyik alkalmazottunk, akit a munkaszerződése szerinti munkakör mellett 2008 óta az eredeti munkakörébe tartozó feladatok lecsökkenése miatt felkértünk, hogy vegyen részt egy másik munkakör ellátásában (ami kb. a munkaideje 30%-át tette ki). A felkérést örömmel el is fogadta, ám írásban mindezt nem rögzítettük. A 2011. év eleji átszervezés során teljes mértékben megszűnt a munkavállaló szerződése szerinti munkaköre, ezért – e tényre alapítva – rendes felmondást közöltük vele. A munkavállaló azzal a kéréssel fordult bírósághoz, hogy kerüljön megállapításra a jogviszonya jogellenes megszüntetése, mivel az átszervezés nem érintette azt a feladatkört, amit ő ténylegesen 2008 óta ellátott. Álláspontunk szerint ennek ellenére mi jogszerűen szüntettük meg a jogviszonyát, mert 2008-ban nem a munkakörét módosítottuk, hanem gyakorlatilag átirányítottuk, csak nem teljesen szabályszerűen. Önök szerint előfordulhat olyan bírósági döntés, amely szerint a 2008 óta ellátott feladatok a munkavállaló munkaköre részévé váltak írásbeli munkaszerződés-módosítás nélkül?!
Részlet a válaszából: […] ...huzamos időnkeresztül a munkavállaló szóbeli beleegyezésével történő végeztetése nemminősül átirányításnak, ilyenkor pedig a rendes felmondás indokát a kettősmunkakör alapján kell elbírálni (BH 2009....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint helyettese [Mt. 188. § (1) bek.]; a korlátolt felelősségűtársaság esetében az ügyvezető, illetve azon vezető, akit a társaság az őhelyettesének esetlegesen kinevezett. A gazdasági igazgató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat – a részvétel megtagadása

Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem vonható felelősségre az Mt. 109. §-aszerint. A munkáltató az utasítás megtagadása miatt a munkavállalómunkaviszonyát akár rendes felmondással is megszüntetheti – feltéve hogyhatározatlan idejű munkaviszonyban áll. Az utasítás megtagadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben kötelesátadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek elmulasztása nemcsak a munkáltatójogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, hanem jelentős hátrányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkakör-felajánlás – a rendes felmondás előtt?

Kérdés: Egy munkavállalónknak felmondtunk, mivel a társaságnál átszervezést hajtottunk végre. Nincs kollektív szerződésünk, de rendes felmondás esetére a szervezeti és működési szabályzat előírja, hogy ha van megfelelő más munkakör, akkor azt fel kell ajánlani a munkavállalónak. A munkavállaló most arra hivatkozik, hogy mivel nem kezdeményeztük a munkaszerződés módosítását, így a felmondás jogellenes. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján rendes felmondás esetén a munkáltatót nemterheli állásfelajánlási vagy munkaszerződés-módosítási kötelezettség. Ilyetugyanakkor kollektív szerződés vagy a felek megállapodása előírhat, mivel ez amunkavállaló részére kedvezőbb eltérés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...csere lehetőségével élne a munkáltató. Az idézettfelmondási tilalom miatt viszont ez sem járható út, hiszen ilyen helyzetbentilos a rendes felmondás – még a munkavállaló személyében rejlő okratekintettel is. Esetleges megoldás a közös megegyezés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.