Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató köteles végkielégítést fizetni a munkavállalónak, amennyiben annak törvényi feltételei munkáltatói felmondás (korábban rendes felmondás) esetén fennállnának, valamint köteles olyan mértékű távolléti díj fizetésére, amely a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Képviseleti jogosultság hiánya a munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: 2011. március 16-i keltezéssel kaptam meg a felmondásomat, amelyet 2011. március 21-én vettem át. Körülbelül két hete jutott a tudomásomra, hogy a jegyző, aki aláírta a felmondást, csak 2011. március 17-én került beiktatásra. Jogszabálysértésre hivatkozással fordulhatok-e a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...hivatal mint munkáltatórészéről olyan személy írta alá, aki akkor még nem volt a munkáltatói jogkörgyakorlója, a jognyilatkozat (a rendes felmondás) érvénytelen, és ebbőlkövetkezően jogellenes volt a jogviszony megszüntetése. A bírósághozfordulásnak azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Felmondás vagy közös megegyezés?

Kérdés: Munkavállalónk rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, a felmondási idejének vége előtt egy hónappal azonban nem jelent meg a munkahelyén. Amikor felvettük vele a kapcsolatot, elmondta, hogy az új munkahelyén kellett kezdenie. Ezt a magyarázatot tudomásul vettük, így a munkavállaló a továbbiakban már nem végzett munkát, és ezt követően nem is utaltunk neki munkabért. Az új cégvezetés most kifogásolja, hogy a munkavállaló nem töltötte le a rá irányadó felmondási időt, ezért valamilyen szankciót kíván vele szemben alkalmazni. Vajon van-e erre jogszerű lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a munkáltató ténylegesen beleis egyezett abba, hogy a munkavállaló ne töltse le a felmondási idejét. Noha amunkavállaló valóban rendes felmondással kívánta megszüntetni a munkaviszonyát,a felmondási idő lejártát megelőzően tett munkavállalói és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Csoportos létszámcsökkentés – miről kit és mit kell tájékoztatni?

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 94/A. §-ában meghatározott feltételek szerintcsoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató – a döntését megelőzőféléves átlagos statisztikai létszám szerint – 20-100 fő közötti létszám eseténlegalább 10 fő, 100-300 fő közötti létszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.