Készenlét, rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő

Kérdés: Cégünk szolgáltatási – karbantartási – tevékenységet folytat. Karbantartói állományban dolgozó munkavállalóink általános munkarendben, fix munkaidőben dolgoznak. Tevékenységük a cég által üzemeltetett létesítmények karbantartására terjed ki. Esetenként – átlagban havi 2-3 alkalommal – előfordul, hogy hétköznap – munkaidő után –, illetve hétvégén valamilyen meghibásodás történik, amire saját állományú karbantartót küldünk ki. Ebben az esetben szükséges-e készenléti díjat fizetnie a cégnek, tekintettel arra, hogy ha a munkát nem tudja vállalni a karbantartó, akkor semmilyen jogi következményt nem fűz hozzá a cég? Az elvégzett rendkívüli munkáért járó díjazás a törvényben meghatározottak szerint van elszámolva. A pihenőidőre vonatkozóan, hogy ha éjszaka kell munkára kimenni, akkor pihenőidőnek az egybefüggő 11 órát kell tekintenem, vagy ezt a rendkívüli munkaidő megszakítása előtti és utáni pihenőidővel össze lehet-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót, és ő munkára képes állapotban van, a rendkívüli munkaidő elrendelhető számára. Ez viszont nem készenlét, mivel a rendelkezésre állási kötelezettség nem volt elrendelve, és ennélfogva külön díjazás sem jár a munkavállalónak – csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Készenlét – a bekapcsolt mobil?

Kérdés: A készenlét fogalmának értelmezéséhez lenne egy kérdésünk. Elvárjuk a projektvezető munkavállalóinktól, hogy a céges mobiltelefonjaikat pihenőidejükben is tartsák bekapcsolva, és szükség esetén adják meg a szükséges tájékoztatást telefonon keresztül. Általában 40-50 projektünk fut egyszerre, ennyit a vezetők nem tudnak átlátni, ezért fontos, hogy egy-egy téma gazdája mindig elérhető legyen. Egyik munkavállalónk ezt a kérést nem teljesítette, egész hétvégén ki volt kapcsolva a mobilja. Arra hivatkozott, hogy csak akkor köteles bekapcsolva tartani, ha készenléti díjat fizetünk erre az időre. Mi a telefonos elérhetőséget nem tekintjük készenlétnek. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A készenlét olyan, a munkaidőn kívüli időtartam, amely alatta munkavállaló köteles az általa választott, a munkavégzés helyére tekintettelelérhető helyen rendelkezésre állni, szükség esetén munkahelyére bemenni, ésmunkát végezni. A készenlét időtartama alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Rendkívüli munkavégzés kétszer egy nap

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a heti pihenőnapján kívánjuk rendkívüli munkavégzésre kötelezni. Mivel előre látjuk, hogy csak szombat reggel 8 és 10 óra, valamint 11 és 13 óra között van szükségünk a munkájára, megtehetjük-e azt, hogy 10 órakor hazaengedjük, de később – mintha ez akkor derülne ki – ismét felhívjuk telefonon, visszahívjuk 11 órára, és ebből következően nem fizetjük ki számára a 10 órától 11-ig tartó időszakot?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit ezen időszakra elrendeltkészenléttel vagy ügyelettel csökkentse, mivel a 10-től 11-ig terjedőidőszakban a munkavállalónak a rendelkezésre állási kötelezettsége kerülelőtérbe, a tényleges munkavégzésre azonban nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Készenlét vagy ügyelet a szabadság alatt?

Kérdés: Cégünk készenlétet, illetve ügyeletet rendelne el munkavállalói részére a karácsony és az újév közötti időszakban, mellyel egy időben a megmaradt szabadságot is ki szeretné adni. A szabadság alatt elrendelhető-e készenlét vagy ügyelet?
Részlet a válaszából: […] Szabadság alatt a munkavállaló nincs munkavégzésrekötelezve, ezzel ellentétben az Mt. 129. §-ban szabályozott ügyelet éskészenlét jogintézménye a munkavállaló számára rendelkezésre állásikötelezettséget jelent, bár tartamuk alatt tényleges munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] A 2008-tól módosított Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében azügyelet teljes időtartama – a munkaidő heti maximális mértéke, a 48 óravonatkozásában – munkaidőnek tekintendő. Az Mt. 129. § (3) bekezdése alapjánelrendelhető évi 200, kollektív szerződéssel pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.