Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti szabályok alapján a munkáltató nem adott ki szabadságot, a munkavállaló önhatalmúlag nem mentesítheti magát a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha mégis megteszi, úgy igazolatlanul van távol, amelyért a munkáltató arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?
Részlet a válaszából: […] ...is eltelt.Ettől függetlenül ugyan megállapítható, hogy amennyiben Ön valóban keresőképtelen volt, ezáltal mentesült a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ebből következően arra hivatkozva önmagában nem lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távolléttel indokolva

Kérdés: Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 78. § (2) bek.].Az igazolatlan távollét tipikusan olyan lényeges kötelezettségszegés, amelynél a munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége sérül. A kérdésben írottak alapján a munkavállaló szándékosan tagadta meg a munkavégzést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Igazolatlan távollét tartama nem jogosít szabadságra

Kérdés: Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet rögzítettünk számára. A szabad­ságmegváltást lehet-e ebben az esetben csak arra az időszakra számolni, amikor még munkavégzés volt, vagy kötelező az igazolatlan távolléte idejére is megváltani a felgyülemlett szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...lehetetlenné teszi [Mt. 78. § (1) bek.]. Kétségtelen, hogy amennyiben a munkavállaló nem tesz eleget munkavégzési, valamint rendelkezésre állási kötelezettségének és ennek okát nem igazolja a munkáltatónak, az megalapozhatja a munkáltató azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Igazolatlan távollét – szabadság helyett

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha azon munkavállalójának, aki szabadságra menne, viszont már ki lett neki adva az éves összes szabadsága, igazolatlan távollétet ad?
Részlet a válaszából: […] ...és sem munkaviszonyra vonatkozó szabály, sem a munkaszerződése, sem a munkáltató engedélye alapján nem mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól [Mt. 52. § (1) bek. a) és b) pont]. Ugyanez a helyzet, ha az ehhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.