Visszatérés a munkába – a szülő munkaideje és szabadsága

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződést csak akkor kötelező módosítani, ha az általános napi munkaidő felére, azaz napi négyórás részmunkaidőre kéri a szülő csökkenteni a munkaidőt, ekkor is a gyermeke hároméves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Gyermek után járó pótszabadság és a családi adókedvezmény

Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?
Részlet a válaszából: […] ...és gyermeke nem élnek egy háztartásban, a munkavállaló nem jogosult gyermeke után pótszabadságra. Ezek a szabályok a teljes és részmunkaidős munkaviszonyban egyaránt alkalmazandóak. A második kérdést illetően, a családi kedvezmény olyan gyermek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] ...és munkavégzésre köteles, amely az elszámolás alapját képezi.A munkaszerződésben nem kötelező a teljes munkaidő kikötése, a felek részmunkaidőben is megállapodhatnak. Amennyiben cél, hogy a munkaidő teljes tartama azonos legyen a képzés idejével, a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít [Kjt. 37. § (12) bek.].A végkielégítésre jogosító jogviszonyban töltött időbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.