Munkaidőkeret alkalmazása és a veszélyhelyzet alatti bértámogatás

Kérdés: A bértámogatással kapcsolatos rendelet módosítását követően már nem kötelező lezárni a munkaidőkeretet, ha támogatást kérünk a munkavállalókkal. Hogyan kell ezt értelmezni? A támogatási időtartam alatt lehet a csökkentett munkaidőnél többet vagy épp kevesebbet dolgozni, azaz a munkaidőkeretbe órát felhalmozni, vagy a korábban felhalmozott órákat lehívni?
Részlet a válaszából: […] ...átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidő [105/2020. Korm. rendelet 1. § a) pont].A részmunkaidőt az Mt. 92. §-ának (5) bekezdése szabályozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján irányadó teljes vagy részmunkaidő mértéke (ami általános teljes munkaidő esetén heti 40 óra) határozza meg [Mt. 42. § (2) bek., 45. § (4) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...arányosítást nem lehet tenni részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a beosztás szerinti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályok a napi munkaidő mértékétől függetlenül irányadóak minden munkaviszonyban. Tehát egy részmunkaidős munkavállaló is legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

GYES és ápolási díj melletti munkavégzés

Kérdés: GYES mellett 4 órában dolgozom. A munkaidőmön kívül vállalhatok-e helyettesítést? Ha tartósan beteg gyermekem után kapom a GYES-t, és letelte után ápolási segélyt kapnék, akkor mennyit dolgozhatok, és esetleg helyettesíthetek vagy túlórázhatok-e?
Részlet a válaszából: […] ...kell-e vonatkoztatni? A Cst. erre nézve nem tartalmaz kifejezettértelmező rendelkezést.A heti 30 óra rendes munkaidőben napi 6 órás részmunkaidőnekfelel meg. Ha a munkaszerződés nem határoz meg ilyen, vagy akár ennél rövidebbrészmunkaidőt, akkor a munkajogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkaközi szünet – mindig kötelező?

Kérdés: Kolléganőnk 6 órás részmunkaidőben dolgozik, mivel óvodás gyermekei vannak, ő viszi-hozza őket az óvodába. Kell-e 6 órás munkaidő esetén ebédidőt biztosítani, és így a munkaidő végét lehet-e 20 perccel meghosszabbítani? A kolléganő ezt nem kívánja igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-a szerint ha a beosztás szerinti napi munkaidővagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 órát meghaladja, a munkavállalórészére – a munkavégzés megszakításával – legalább 20 perc, legfeljebb 1 óraegybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.