9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Rendkívüli munkaidő ellenértéke
Kérdés: A 2013. május 21-i kiadványuk 1663. számú jogesetével kapcsolatban szakmai észrevételt teszek. Már a címével is problémám van, mert az úgy szól, hogy "Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként". Mind a régi Mt., mind az új Mt. a rendkívüli munkavégzés tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés ideje (Mt. 107. §). A cím viszont azt sugallja, mintha a kérdező munkaidőkeretben történő munkavégzést említene, mert az ott alkalmazott ún. egyenlőtlen munkaidőnél alkalmazható a kiegyenlítési szabály. Önök azt a választ adják, hogy a rendkívüli munkaidőt lehet szabadidővel kompenzálni. Ezzel a megállapítással nem értek egyet, mert megítélésem szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkát minden esetben ki kell fizetni, és a felek kizárólag a rendkívüli munkaidőhöz rendelt pótlék tekintetében köthetnek egyezséget. Az Mt. 143. §-a ezt a szabályt tételesen rögzíti, nevezetesen, a munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár a rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén. Az Mt. azt is kógens módon rögzíti, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
2. cikk / 9 Osztószám a távolléti díj megállapításakor
Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?
3. cikk / 9 Távolléti díj a szabadság időtartamára
Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
4. cikk / 9 Műszakpótlék a távolléti díj számításánál
Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irányadó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?
5. cikk / 9 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
6. cikk / 9 Szabadság és munkaszüneti nap díjazása
Kérdés: Hogy kell a kiadott szabadságot kifizetni, milyen mértékű bér jár a fizetett munkaszüneti nap után?
7. cikk / 9 Havibéres munkavállaló díjazása szabadság esetén
Kérdés: Az új Mt.-ben havibérnél általános teljes napi munkaidő esetén hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 000 Ft-os az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor az egynapi távolléti díj összege 150 000/174 x 8 = 6897 Ft? Ezzel egyidejűleg akkor a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A bér összege 19 x 6897 = 131 043 Ft, vagy 150 000/20 x 19 = 142 500 Ft, és akkor összesen a havidíjas munkavállaló bruttó bére 137 940 Ft, vagy 149 397 Ft, vagy mégis 150 000 Ft?
8. cikk / 9 Kiküldetés utazási idejére járó díjazás
Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munkaidején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munkaidején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
9. cikk / 9 Díjazás részmunkaidőben
Kérdés: Bolti kiskereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk, közel 30 eladónkat foglalkoztatjuk részmunkaidőben. Dolgozóink fizetésük egy részét eredményességi mozgóbérként kapják meg. Ez azt jelenti, hogy az adott egységünk havi forgalma alapján visszaosztunk egy bizonyos bértömeget, amelyből minden ott dolgozó részesül. Az elosztásnál eddig figyelembe vettük a munkaidő mértékét is, így a részmunkaidősök arányosan kevesebb mozgóbért kaptak. Az új Mt.-ben nem találtam az időarányosság elvének megtartására vonatkozó szabályt. Hogyan járjunk el a részmunkaidős kollégák díjazásánál az új törvény alapján?