Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...esetében mely – a munkából kiesett – időtartamok minősülnek szabadságra jogosító időtartamnak. A Kttv. alapján a jegyző alap- és pótszabadságra jogosult. A jegyzőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg [101. § (1) bek.]. Ezenfelül a jegyzőt 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadságra jogosító felmentési idő

Kérdés: Az egyik munkavállalónk munkaviszonyát nemrégiben felmondtuk; ez alapján 3 hónap felmentési idő illeti meg. Ez az időtartam szabadságra jogosító időnek számít? A munkavállalónál ez további 8 munkanapot jelent, amit meg kellene váltanunk.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül ebben a tekintetben a munkavégzés alóli mentesülésnek a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendők egyes távollétek is, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Keresőképtelenség és a szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a munkában töltött időről, amely alapjául szolgál az éves alapszabadság és pótszabadság(ok) számítási módjához. A hivatkozott paragrafus e) pontja alapján 2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, míg a tavalyi évben csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére járt szabadság. Hogyan járjunk el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november eleje óta beteg (tehát 30 napot jóval meghaladóan), és 2015-ben február előtt biztosan nem jön vissza dolgozni? Minden típusú keresőképtelenségi kódra ugyanazt a szabályt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Fontos változás 2015. január 1-jétől, hogy a kérdésben idézett szabály alapján a keresőképtelenség teljes tartama szabadságra jogosító időként veendő figyelembe. A korábbiakkal szemben tehát nem fog változni a munkavállalót megillető szabadság mértéke, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A törvény szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Ha egy munkavállaló év közben lép be a céghez, illetve év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a gyermek után járó pótszabadság időarányosan jár? GYES-ről visszatérő dolgozónak mely időszakra jár a gyermek utáni pótszabadság? Csak a TGYÁS és a GYED első 6 hónapjára?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után jár pótszabadság, először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (1) és (3) bek.]. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Keresőképtelenséget okozó betegség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: 2012 szeptemberétől december második feléig táppénzes állományban voltam. Nemrég hallottam, hogy cégünknél létszámcsökkentést fognak végrehajtani, valószínűleg a munkaviszonyomat megszüntetik, és megváltják a ki nem vett szabadságomat. Azonban változott a Munka Törvénykönyve, és a tavalyi táppénzen töltött időszakból csak harminc nap után számolhatnak nekem szabadságot. Valóban nem jár nekem szabadság a táppénzen töltött hónapok nagy része után?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében munkában töltött időnek minősül többek között a naptári évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadságra jogosító idők gyermek születése esetén

Kérdés: 1978. 07. 10-én született kismama 2007. 11. 03-án szülte első gyermekét, 2007. 10. 08.-2008. 03. 23. között TGYÁS-t vett igénybe. Ezt követően 2008. 03. 24.-2009. 11. 03. között GYED-en, 2009. 11. 04.-2010. 03. 27. között GYES-en volt. 2010. 03. 28-án született a második gyermek, 2010. 03. 28.-2010. 09. 11. között TGYÁS-t, 2010. 09. 12.-2012. 03. 28. között GYED-et, majd 2012. 03. 29.-2013. 03. 28. között GYES-t vett igénybe. A korábbi szabályozás alapján a gyermekek utáni pótszabadság nem került megosztásra, azt mindig az apa vette igénybe. 2007. 10. 08-ig az időarányos szabadságot vette ki. Milyen mértékű szabadságra jogosult a fentiek szerinti időszakra vonatkozóan a 2013. 03. 29-i munkába lépésnél?
Részlet a válaszából: […] ...közötti időkre.A kérdésben megadott adatok alapján a munkavállalónak járó szabadság mértéke – a munkaviszony kezdete és az egyéb pótszabadságok ismeretének hiánya miatt – pontosan nem meghatározható. Ugyanakkor a fentiekből a szabadságra jogosító idők alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Szabadság megállapítása

Kérdés: Egy munkavállalónk, akinek lejárt a GYED (második gyerek után), szeretne másutt elhelyezkedni. Mennyi szabadság jár neki az alábbi körülmények mellett? Jogviszony kezdete: 2007. 04. 02. Született: 1981. 07. 23. Jogviszony megszüntetése: 2012. 06. 30. Az első gyerek 2008. januárban született, ezt követően TGYÁS-t és GYED-et vett igénybe (itt 18 nap ki nem vett szabadsága maradt). Közben megszületett a második gyerek 2009 novemberében, ismét TGYÁS-t igényelt, majd 2010-ben GYED-del folytatódott az ellátása. Most, 2012-ben közös megegyezéssel szeretnénk a munkaviszonyt megszüntetni.
Részlet a válaszából: […] ...2010. és 2011. évre 22 munkanap, a 2012. évre 23 munkanap rendes szabadság illeti meg [Mt. 131. § (2) bek.]. A gyermekek után járó pótszabadság címén 2008-ban további 2, a 2009., 2010. és 2011. évre további 4 munkanap pótszabadság jár, feltéve hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.