Alapbér-csökkentés mint "büntetés" – a baleseti táppénz

Kérdés: Üzemvezetőm 3 havi, 10%-os alapbércsökkentésre büntetett. Egy részlet a decemberi fizetésemből levonásra került (januárban). Február 19-én úti balesetem volt munkába menet. A baleseti táppénzből is levonhatják a 10%-os büntetést?
Részlet a válaszából: […] ...alatt 10%-kal kell csökkenteni az alapbérét; ha ez alatt az idő alatt alapbért, vagy az alapbér alapján számított egyéb munkabért (pl. pótlékot) nem kap, akkor a "büntetés" nem érvényesíthető, mivel más jogcímeken járó kifizetéseket nem lehet ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelve, erre évente csak 250 órában kerülhet sor (ezt kollektív szerződés 300 órára emelheti), és az alapbéren túl bérpótlékkal, illetve szabadidővel kell honorálni [Mt. 107-109. §, 135. § (3) bek., 143. §]. Ha a munkaidő-beosztáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkabérén felül ellenérték illeti meg. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan végzett munka esetén apótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felekmegállapodása előírhatja, hogy ellenértékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?

Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapjángyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekétegyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke utánkettő, két gyermeke után négy, kettőnél több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell szüntetni a támogatás további folyósítását, és amunkaadó köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatás – késedelmi pótlékkalnövelt – összegét visszafizetni. Amennyiben az állásidőt megalapozómunkaszervezési zavar állandósul (pl. egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Fegyelmi szabályzat – büntetésként alapbércsökkentés

Kérdés: Egy munkavállalónkkal szemben a kollektív szerződésben foglalt házi fegyelmi szabályzat szerint 10 százalékos személyialapbér-csökkentést alkalmaztunk két hónapra. Kollektív szerződésünk a munkavállaló bérpótlékait a személyi alapbér százalékában adja meg. Ez azt jelenti, hogy a következő két hónapban a bérpótlékokat is a csökkentett összeg alapján kell kiszámolni? Ráadásul ugyanazon fegyelmi vétség miatt további két munkavállalóval szemben is ezt a büntetést szabtuk ki, de mivel ők nem műszakban dolgoznak, nem is jogosultak bérpótlékra. A munkavállaló azt sérelmezi, hogy "műszakosként" súlyosabb büntetést kapott (több bértől esett el) ugyanazért a vétségért. Érvényesíthet-e valamilyen igényt?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a személyi alapbér 10 százalékoscsökkentése egyben magával vonja a személyi alapbér meghatározott százalékábankifejezett bérpótlékok csökkentését is. Ezért a büntetés a bérpótlékokrajogosult munkavállalót érzékenyebben érinti, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.