Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl

Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben érvényesen kiköthetnek olyan bérpótlékokat is, amelyeket az Mt. nem szabályoz. Az sem kizárt, hogy az egyes bérpótlékokra irányadó részletes rendelkezéseket munkáltatói szabályzat tartalmazza. Mivel a munkáltatói szabályzatot közöltnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Egyéb juttatások keresőképtelenség alatt

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?
Részlet a válaszából: […] ...alatt (munkavégzés hiányában) nem fizet olyan juttatást, amelyet csak a munkavégzésre tekintettel kíván biztosítani (pl. jelenléti pótlék jellegű juttatások).(Kéziratzárás: 2022. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...osztályfőnöki pótlék az Nkt. alapján járó köznevelési ágazati pótlék, amely a szakképzési ágazatban törvény alapján nem illeti meg az ott dolgozó oktatókat, szaktanárokat. A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll [Szkt. 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Műszakpótlékra jogosultság feltételei

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. Öt alkalommal dolgozik 8-20 óráig, öt alkalommal 12-20 óráig és öt alkalommal 20-8 óráig, alkalmanként 12 órában. Keresőképtelensége miatt nem teljesül a rendszeresnek tekinthető változó munkaidőkezdetre vonatkozó egyharmados szabály. Kérdésem, hogy az egyharmados szabálynál érvényesíthető-e kerekítési szabály? A ledolgozott munkaidőre megilleti-e a 30%-os bérpótlék (műszakpótlék)?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszából: […] ...is megilleti, ha az említettek szerint nem kerül sor a foglalkoztatására. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, az alapbéren felül bérpótlék is megilleti (Mt. 147. §).Előfordulhat, hogy a munkáltatója már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér és az a bérpótlék illeti meg, amely munkavégzése esetén járna [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. Az állásidő intézménye alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Béremelés végrehajtása

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
Részlet a válaszából: […] ...meg a távolléte idejére eső bérfejlesztést. A távolléti díj számításakor ugyanis, ha a távollét tartama során az alapbér vagy a pótlékátalány összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Betegszabadság munkaszüneti napon

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Részlet a válaszából: […] ...A munkaszüneti napi munkavégzés idejére, a ledolgozott órákra tehát órabére és a munkaszüneti napi munkavégzéshez kapcsolódó pótlék illeti meg. És járhat még műszak- vagy éjszakai pótlék is.Ha a munkavállaló ezen az előre beosztott napon mégsem tud...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ettől még járhat bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), az új törvény ugyanis csak az alapbér megőrzését garantálja. A díjazás vonatkozásában fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: 2012. július 1-je után jár-e műszakpótlék a munkavállalónak, ha beosztása szerint jogosult a műszakpótlékra, de a tárgyhónapban megbetegszik három hétre, és a maradék egy hetet éjszaka dolgozza le (a beosztása szerint 22 és 06 között)? A ledolgozott hétre éjszakai pótlék jár (15%), vagy jogosult a műszakpótlékra (30%)? Kérem, egy gyakorlati példán keresztül mutassa be, hogy különböző távollétek esetén hogyan bírálja el a műszakpótlékra való jogosultságot!
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló akkor jogosult műszakpótlékra, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, és a 18 és 6 óra közötti időtartamban végez munkát. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.
1
2