Szolgálati nyugdíjas jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Köztisztviselőnk 1963-ban született, 2007. október 16-tól áll a polgármesteri hivatalban közszolgálati jogviszonyban, 2007. október 15-től szolgálati nyugdíjban is részesül. 2012. január 1-jétől a jogszabályváltozások miatt szolgálati nyugdíját szolgálati járandóságként folyósítják tovább. A kolléga köztisztviselői jogviszonyát megszüntetné. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján – figyelemmel a 7. §-ra – nyugdíjasnak minősülés címén felmenthető-e? Jár-e számára végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...kell. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint aközszolgálati jogviszony felmentéssel megszüntethető, ha a köztisztviselőnyugdíjasnak minősül. A 7. § tartalmazza a nyugdíjasnak minősülés feltételeit.Idetartozik az öregségi nyugdíjkorhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Egészségiállapot-romlás és járadékigény

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban – 2009-ben – a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató – tudomása ellenére – nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...azonban járadékigényegyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 185. §, 186. § (3) bek.].Esetünkben Ön 2002-től lett rokkantnyugdíjas, a munkáltató aleírtak szerint erről csak 2009-ben, tehát a munkajogi elévülési idő leteltétkövetően szerzett tudomást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Nyugdíjasnak minősülés – nő 40 éves szolgálati idővel

Kérdés: Egyik hölgy alkalmazottunknak ebben a hónapban meglett a 40 év szolgálati ideje, így kérte, hogy munkáltatói rendes felmondással szüntessük meg a munkaviszonyát. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel nyugdíjasnak minősül, így nem kell indokolnunk a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, haaz öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükségesszolgálati idővel rendelkezik, továbbá ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéseelőtt öregségi nyugdíjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Rokkantsági nyugdíj és a "kedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 17. § (2) bekezdés e) pontja alapján a közszolgálatijogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a rokkantsági (balesetirokkantsági) nyugdíjjogosultság Ktv. 17. § (8) bekezdés szerinti feltételeivelrendelkező köztisztviselő azt kérelmezi. A Ktv. 17. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontját],– a 36/A. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti – a reáirányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas (vagyis az, akinek azegészségkárosodása 50-79 százalékos),– 6 egymást követő hónapra vonatkozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...– ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodássalrendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hategymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §(1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszából: […] ... ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodássalrendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hategymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelem­adóval és a Tny. 13. §(1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a betegség alkalmatlanná teszi őt azadott munkakör ellátására.A munkáltató köteles a rendes felmondását megindokolni. Ezalól csak a nyugdíjasnak minősülő [Mt. 89. § (6) bekezdés, 87/A. § (1) bekezdésa)-g) pont], valamint a vezető állású munkavállalók [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Visszamenőleges nyugdíjigénylés – visszakövetelhető-e a korábban kifizetett végkielégítés?

Kérdés: A munkáltató visszavonhatja-e a végkielégítést akkor, ha a közalkalmazott hat hónapra visszamenőleg igényli a nyugellátást? Ellentmondó álláspontok ismeretesek ugyanis abban a kérdésben, hogy mely időpont tekintendő a nyugellátás megállapításának. Mi a helyzet abban az esetben, ha a közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíját visszamenőlegesen állapítják meg, s ennek megfelelően közlik a nyugdíj folyósításának napját? Egy korábbi közalkalmazottunk kérelmezte visszamenőlegesen öregségi nyugdíj megállapítását, mivel felmentéssel közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, és ennek következtében – miután a jogviszony megszűnésekor még nem minősült nyugdíjasnak – végkielégítésben is részesült. Visszakérhetjük tőle a végkielégítést azon az alapon, hogy a visszaszámított hat hónap időtartamára esett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, így a végkielégítés kifizetésének időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott – többek között – akkor minősülnyugdíjasnak, ha öregségi nyugdíjban, korkedvezményes, előrehozott (csökkentettösszegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban,korengedményes, illetve más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
2