Szabadság a nyugdíjas munkavállaló keresőképtelenségére

Kérdés: Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott az egyik munkavállalónk, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult (keresőképtelenségét az orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia). Táppénzre azért nem jogosult, mert saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A táppénzes időszaka igazolt nem fizetett hiányzás. Szabadság erre az igazolt nem fizetett távollétére jár-e?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évbenrendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszonyszünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Végkielégítés – határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony felmentésekor?

Kérdés: Határozott idejű kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselőnket fel kívánjuk menteni. Kötelesek vagyunk-e végkielégítést fizetni neki abban az esetben, ha korábban a jogelőd minisztériumnál több mint három évet töltött el?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosult végkielégítésre – többek között – aza kormánytisztviselő, aki legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjábannyugdíjasnak minősül [Ktv. 19/A. § (1) bekezdés].A határozott idejű jogviszonyok esetében a végkielégítésrevaló jogosultságot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Felmentési idő megállapítása – a beszámítandó jogviszonyok

Kérdés: Egyik nyugdíjas közalkalmazottunk felmentési idejének megállapítása alapjául szolgáló időszakkal kapcsolatban kérem a segítségüket. A közalkalmazottunk még 2006-ban az ügyészségtől vonult szolgálati nyugdíjba, majd ezt követően létesített közalkalmazotti jogviszonyt intézményünknél. Idén nyáron felmentettük, felmentési idejét pedig az intézményünknél töltött 3 év alapján állapítottuk meg. A közalkalmazott azonban sérelmezte ez utóbbi intézkedésünket, és kérte, hogy a felmentési idejénél az ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött több mint 30 évet is számítsuk be. Megítélésünk szerint helyesen jártunk el, de erre meggyőző jogszabályhelyet nem találtunk.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 33. § alapján – általános szabály szerint – afelmentési idő mértéke legalább hatvan nap, legfeljebb nyolc hónap. Ahatvannapos felmentési idő a Kjt.-ben meghatározottak szerint a közalkalmazottijogviszonyban töltött idő függvényében bizonyos időközönként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Nyugdíjas munkavállaló – jár-e betegszabadság és táppénz?

Kérdés: Aki előrehozott nyugdíj mellett dolgozik, annak az új nyugdíjszabályok szerint felfüggesztik a nyugdíját. Ha közben beteg lesz, jár-e neki betegszabadság és táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló előrehozott öregségi nyugdíjaséppolyan munkavállaló, mint az aktív korúak, így az Mt. különös rendelkezésehiányában az általános szabályokat kell alkalmazni. Így a kérdésbelinyugdíjasra is igaz, hogy ha keresőképtelen beteg lesz, akkor erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Felmondás felfüggesztett nyugdíjasnak

Kérdés: Egyházi gimnázium vagyunk. Felmondással el kívánunk küldeni egy pedagógust, mert GYES-ről visszatér egy másik tanárnő, és kell az álláshely. Az elküldeni kívánt pedagógus előrehozott öregségi nyugdíjat kap. Kérdésünk, hogy ha felfüggeszti a nyugdíját, emiatt kerülhet-e felmondási tilalom alá, és indokolni kell-e a felmondását?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a munkáltató a rendes felmondását nem kötelesindokolni, ha a munkavállaló a 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiértelmében nyugdíjasnak minősül. E § (1) bekezdés d) pontja szerint pedig ennekegyik esete, ha a munkavállaló előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a betegség alkalmatlanná teszi őt azadott munkakör ellátására.A munkáltató köteles a rendes felmondását megindokolni. Ezalól csak a nyugdíjasnak minősülő [Mt. 89. § (6) bekezdés, 87/A. § (1) bekezdésa)-g) pont], valamint a vezető állású munkavállalók [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Visszamenőleges nyugdíjigénylés – visszakövetelhető-e a korábban kifizetett végkielégítés?

Kérdés: A munkáltató visszavonhatja-e a végkielégítést akkor, ha a közalkalmazott hat hónapra visszamenőleg igényli a nyugellátást? Ellentmondó álláspontok ismeretesek ugyanis abban a kérdésben, hogy mely időpont tekintendő a nyugellátás megállapításának. Mi a helyzet abban az esetben, ha a közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíját visszamenőlegesen állapítják meg, s ennek megfelelően közlik a nyugdíj folyósításának napját? Egy korábbi közalkalmazottunk kérelmezte visszamenőlegesen öregségi nyugdíj megállapítását, mivel felmentéssel közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, és ennek következtében – miután a jogviszony megszűnésekor még nem minősült nyugdíjasnak – végkielégítésben is részesült. Visszakérhetjük tőle a végkielégítést azon az alapon, hogy a visszaszámított hat hónap időtartamára esett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, így a végkielégítés kifizetésének időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott – többek között – akkor minősülnyugdíjasnak, ha öregségi nyugdíjban, korkedvezményes, előrehozott (csökkentettösszegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban,korengedményes, illetve más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
5
6