8 talált cikk a munkavállaló , esedékesség , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4 életkor szerinti pótszabadság). A munkáltató az előző évi szabadságot törölte. Jogosan megteheti ezt? Ha nem, hány év után veszik el a görgetett szabadság?

Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?

Kérdés: Cégünk tulajdonosának van egy másik kft.-je is. A nálunk főállásban dolgozó szakmunkások (kb. 30 fő) a munkaidő letelte után a másik cégben, ugyanazon munkaterületen, rendszeresen, heti egyszer-kétszer hogyan foglalkoztathatók? Hogy tudjuk ezt lepapírozni, hogy ne kelljen minden napra külön munkaszerződést készíteni nekik?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló részére több munkanap szabadság került kiadásra, mint amennyire a tárgyévben (2015) jogosult lenne, akkor köthető-e vele olyan megállapodás, hogy az így kivett többletszabadságot a tárgyévet követő év (2016) szabadságának a terhére számolja el a munkáltató, és azt csökkenti le?

Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor – időkorlátozás nélkül – munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezető maga állapítja meg a pihenőidejének és szabadságának igénybevételét, vonatkozik-e rá az Mt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni? Ha megszűnik a jogviszonya, meg kell-e váltani az igénybe nem vett szabadságait?