7 talált cikk a munkáltató , munkabér , gyermek , nettó bér kifejezésre

Kérdés: Munkabérből történő letiltás esetén a "nettó" munkabér megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a fizetendő szja-csökkentő kedvezményeket (családi, személyi, első házas kedvezmény, NÉTAK), egyáltalán figyelembe kell-e venni azokat? A levonás során a havonta kifizetett munkabérből mikor és hogyan kell megállapítani a végrehajtás alól mentes részt, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének? Mikor és hogyan alkalmazható az a szabály a letiltásnál, hogy a mindenkori legkisebb nyugdíj ötszöröse feletti rész korlátlanul levonható? Gyermektartásdíj letiltása esetén, ha a nettó munkabérből nem elégíthető ki a levonandó összeg (a nettó munkabér kevesebb), az elmaradt összeget köteles-e a következő időszakban mint hátralékot levonni a foglalkoztató? A fentiekre adott válaszukat, ha lehet, példákkal is mutassák be.

Kérdés: A Vht. 63. §-a szerint, amikor valakinek a nettó bére meghaladja a minimálnyugdíj ötszörösét, az összeg feletti rész korlátlanul végrehajtható. Ez a korlátlan végrehajtás csak a 65. §-on kívüli végrehajtásokra vonatkozik? Ha van több várakozó végrehajtás, 2019-ben a 142 500 feletti részből a harmadik végrehajtást kell elkezdeni utalni, vagy az elsőt, esetleg elosztva az első kettőt kell 33:17 arányban?

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?

Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?

Kérdés: Az 1994. évi LIII. törvény 65. §-a több egyenrangú letiltás (végrehajtó által) esetén, a nettó munkabér 50%-nak levonását írja elő. Jól gondoljuk-e, hogy ha négy egyenrangú letiltás van, akkor az első letiltásnál 33%-ot, a másodiknál 17%-ot foganatosítunk, a harmadik és a negyedik letiltást már nem tudjuk levonni, csak előjegyezni és nyilvántartásba venni?

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?