Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő munkanapokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Felmondási idő számítása

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg? Ezeket az időtartamokat milyen formában számoljuk: év/hónap/nap (pl. 20 év 7 hónap 1 nap), vagy év/nap (pl. 20 év 213 nap)?
Részlet a válaszából: […] ...határidőnek nem minősülő időtartam – ilyen a felmondási idő is – számítására a naptár az irányadó (Mt. 26. §). Ezért naptári napokban kell kiszámítani a felmondási idő mértékének meghatározásához figyelembe vehető időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Alkalmi munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...§-ának 3. pontjában előírtak szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Irányadó időszak 2013. augusztus 1-je után

Kérdés: A távolléti díj számításával összefüggő szabályok augusztus 1-jei módosításánál azt olvastam, hogy a bérpótlékokat, illetve a teljesítménybért 6 hónapra visszamenőlegesen kell majd vizsgálni. Korábban a megelőző 6 naptári hónap volt a törvényben. Van a kettő között különbség?
Részlet a válaszából: […] A 2013. július 31-ig hatályos szabályozás értelmében az irányadó időszak alapesetben hat naptári hónapot ölelt fel [Mt. 148. § (1) bek.]. A 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjat ugyanakkor mára) az esedékessége időpontjában érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Ügyeleti idő elszámolása

Kérdés: Informatikus munkavállalóink rendszerfelügyelőként gyakran teljesítenek ügyeletet. Az új Mt. szerint nemcsak az ügyelet alatti tényleges munkavégzés, hanem a teljes ügyeleti idő rendkívüli munkavégzésnek számít majd. Attól tartok, hogy így nagyon hamar kimerül a rendkívüli munkavégzés 250 órás éves kerete. Van-e más munkaidőszabály, amely során az ügyeleti időt figyelembe kell vennünk az új törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti számítási szabályokra egy példát! A munkavállalót napi 8óra rendes munkaidő teljesítése után ügyeletre osztják be. Ezen a naptári naponlegfeljebb 24-8 óra, tehát 16 óra ügyelet rendelhető el. Azt is figyelembe kellvenni, hogy a munkavállaló e napon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkaidő-beosztás két műszakos munkarendben

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Milyen szabályok vonatkoznak a kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatottak beosztására a törvény szerint, ha délelőtti és délutáni munkarendben dolgoznak? Hány nap után jár a kötelező heti pihenőidő? Hétvégén milyen módon lehet munkát végezni? Mennyi időnek kell eltelni a két műszak között?
Részlet a válaszából: […] ...alapján hetenként legalább negyven órátkitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amelybe mindenalkalommal egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal avasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Heti pihenőidő kiadásának szabályai megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben üzemelő munkáltatónak mindenképpen szükséges havonta egy vasárnapot pihenőnapként kiadni a munkavállalók számára? Szükséges-e, hogy a vasárnap mellett a szombatot is kiadjuk heti pihenőnapként? Van lehetőség arra, hogy csak a kéthavi munkaidőkeret végén adjuk ki összevontan a munkavállalók részére a heti pihenőidőket?
Részlet a válaszából: […] ...amunkaidő-beosztása alapján hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakításnélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havontalegalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti 40 órátkitevő pihenőidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.