4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Pótlékkülönbözet megfizetése – ha megszűnt a közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: A Kjt. végrehajtási jogszabálya, a 257/2000. Korm. rendelet módosításáról szóló 18/2020. (II. 19.) Korm. rendelettel megállapított 5. és 6/a. számú melléklete szerinti pótlékra a közalkalmazott 2020. január 1-jétől jogosult. A 2020. január hónapra járó illetménykülönbözetet 2020. március hónapban kell kifizetni a közalkalmazott részére. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszony határozott idő lejárta miatt, illetve közös megegyezéssel 2020. január 31. napjával megszűnt? Így a 2020. február 20-án hatályba lépett kormányrendelet idején ezen dolgozókkal intézményünk már nem állt jogviszonyban. Ennek ellenére meg kell adni a január hónapra járó illetménykülönbözetet?
2. cikk / 4 Munkarend módosítása a munkáltató által
Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
3. cikk / 4 Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"
Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
4. cikk / 4 Bérpótlék – a számítás alapja
Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését úgy kívánjuk módosítani, hogy abban az Mt. alapján kötelezően adandó bérpótlékok számításának alapjául nem a személyi alapbért, hanem egy ennél alacsonyabb összeget akarunk meghatározni. A vállalatunknál dolgozó szakszervezeti tisztségviselők egy része szerint a munkaszerződés ilyen tartalmú módosítása jogellenes, az ilyen kikötés pedig semmis. Helyes-e ez a vélekedés?