Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett munkabérek szolgálnak.Munkabérnek a munkavégzés ellenértékeként kapott juttatásokszámítanak. A szabadságmegváltás a munkaviszony megszűnésekor a természetben kinem adott szabadság pénzbeli ellenértéke, amit arra tekintettel fizet amunkáltató, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Felszámolási eljárás – a munkáltató bértartozásának megelőlegezése

Kérdés: Nyugat-magyarországi takarítóvállalat ellen felszámolási eljárás indult, a munkavállalók egy része Ausztriában végezte a munkáját. Jelentheti ez azt, hogy az Ausztriában dolgozó munkavállalókat megillető munkabértartozás kiegyenlítése iránt nem lehet támogatási kérelemmel fordulni a Bérgarancia Alaphoz? Melyik az a legkorábbi időpont, amikor a támogatás iránti kérelem benyújtható?
Részlet a válaszából: […] ...– a Ba. 1. §(2) bekezdés c) pontja alapján – a munkáltatót terhelő, a betegszabadságidőtartamára járó térítés és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó végkielégítésösszege is. A Bérgarancia Alaphoz történő kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Próbaidő kikötése határozott idejű munkaviszony meghosszabbításakor

Kérdés: Munkavállalóink egy részét egy-két éves határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. A határozott idő lejártát követően munkaviszonyukat ismételten határozott időre kívánjuk meghosszabbítani. Önök szerint – tekintettel a határozott idejű munkaviszony megszűnésére és az új munkaviszony létesítésére – lehetséges-e jogszerűen próbaidőt kikötni az új munkaszerződésekben? Egyébként melyek a korlátai a határozott idejű alkalmazásnak?
Részlet a válaszából: […] ...és az így összeszámított időtartam sem haladhatja meg az ötévet. Ha viszont legalább hat hónap már eltelt a felek által kötött korábbimunkaviszony megszűnése és az újabb munkaviszony létesítése között, az ötéveskorlát időtartama újrakezdődik. Ez alól kivételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Munkabér vagy versenytilalmi ellenérték?

Kérdés: Egy informatikai cégnél szeretnék elhelyezkedni, de a munkaszerződés egyik passzusát aggályosnak tartom. Eszerint, ha megszűnne a munkaviszonyom, öt évig nem mehetnék el másik ilyen céghez dolgozni, és ezért a havi munkabérem egy részét tekinti fizetségnek a munkáltató. Én úgy tudtam, ilyet csak külön pénzért írhat elő. Aláírhatom-e így a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...de csak akkor, ha kötöttek erre vonatkozóan ilyentartalmú, megfelelő ellenértéket tartalmazó megállapodást, és csak legfeljebb 3évig a munkaviszony megszűnése után. A törvény kimondja, hogy ekülönmegállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók, nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Felmondási idő – a szabadság kiadása

Kérdés: Munkáltatómmal korábban megállapodtunk, hogy június 2. és 6. között rendes szabadságot ad ki számomra. Május 20-án viszont rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, így a felmondási időre fog esni az említett rendes szabadság. Mikor ér véget a munkaviszony, ha a felmondási idő 30 nap volt? Mi a sorsa a június 2. és 6. közötti rendes szabadságnak?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában a felmondási idő alattigénybe vett rendes szabadság nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, ígynincs kihatással a munkaviszony megszűnésének időpontjára sem. Munkavállalóirendes felmondás esetén a felmondási idő ugyanis önmagában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei

Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
Részlet a válaszából: […] ...időre szóló munkaszerződést, természetesen a szabadságmértékét is időarányosan kell megállapítani, és ha nem tudják kiadni, amunkaviszony megszűnésekor pénzben meg kell azt váltani.A felsorolt tilalmak, megkötések természetesen csak a 18.éves kor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Jutalom – a kifizetési feltételek megítélése

Kérdés: Még tavaly rendes felmondással megszüntettük egyik alkalmazottunk munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A munkavállaló annak a megállapítását kéri, hogy munkaviszonya végéig legyen jogosult a munkáltató által kifizetett mindenfajta juttatásra, így kéri 708 525 forint jutalom megfizetését. Cégünk a – gazdálkodás eredményessége alapján utólag, az adott évet követően fizetett – jutalmazásból kizárta azokat, akiknek a munkaviszonya bármilyen jogcímen a tárgyévben megszűnt vagy megszűnik. Miután érintett munkavállalónk felmondás alatt állt, nem fizettük ki a jutalmat. Állítása szerint diszkriminatívak a jutalomból való kizárási okok. Helyes-e az eljárásunk, figyelemmel arra, hogy az illető pert indított?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató év végi jutalom kifizetését határozza el, ésa kifizetés feltételeit is megállapítja, a munkavállaló nem követelheti ezeknekaz anyagi juttatásoknak a kifizetését, ha nem felel meg a közölt feltételeknek[Mt. 5. § (1) bekezdés]. A munkavállaló a jutalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 2005-től lehetővé teszi, hogy a gyermek gondozásacéljából fizetés nélküli szabadságon lévő szülő – a gyermek egyéves kora után -ne csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, hanem akár teljes munkaidősfoglalkoztatás keretében is vállalhasson munkát. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
9
10