Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

42 cikk rendezése:

1. cikk / 42 Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

2. cikk / 42 Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

3. cikk / 42 Elszámolás idejére járó díjazás

Kérdés:

Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

4. cikk / 42 Felmondás és a szabadság pénzbeli megváltása

Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt december 14-én. November 19-től kivette a megmaradt szabadságát, december 3-tól a munkáltató felmentette a munkavégzési kötelezettség alól december 14-ig. A munkavállaló leadta a tárgyi eszközeit, de a céges autóját december 14-ig használhatta. Ha nem adta le az autóját, akkor a fennmaradó szabadság összegét csak az autó leadása után lehet-e utalni, azért, hogy ha valami kár lenne az autóban, akkor ebből kerülne rendezésre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

5. cikk / 42 Határozott idejű munkaviszony – a helyettesítő "sorsa"

Kérdés: A gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónk helyettesítésére felvettünk egy kollégát azzal, hogy a munkaviszonya a helyettesített személy fizetés nélküli szabadságának lejártát követően azon a napon szűnik meg, amikor munkába áll. A helyettesített munkavállalónk azt tervezi, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követően előbb a felhalmozott szabadsága kiadását kéri. Jelezte azonban azt is, hogy újból gyermeket vár, így nem fog tudni dolgozni ezt követően sem, mivel előbb szülési szabadságot, majd ismételten fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni. Ilyen esetben megszűnik-e a helyettesítő munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, mit kell tennünk, hogy a továbbiakban is helyettesítőként foglalkoztathassuk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

6. cikk / 42 Pedagógus pótszabadságának megválthatósága

Kérdés: Magánfenntartású óvodánkban munkaszerződéssel foglalkoztatott óvónőnk három gyermeket szült. 2014 óta passzív munkaviszonya volt/van, azaz a gyermekek születése miatt 2014-től egyetlen napra sem tért vissza munkavégzésre, most azonban befejezi fizetés nélküli szabadságát. Visszatérését követően azonnal fel kíván mondani, és kéri megváltani a közel 9 év alatt felgyülemlett ki nem vett szabadságát. Vita alakult ki közöttünk az őt a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján megillető pótszabadság megváltása kapcsán. Ez a pótszabadság a nevelő- és oktatómunkát végző közalkalmazottakat illeti meg, évi 25 munkanap mértékben. Álláspontunk alapján a munkavállalót tényleges nevelő-oktató tevékenység folytatása hiányában ez a pótszabadság nem illeti meg, így megváltásának sincs helye. Kérjük álláspontjukat az ügyben!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

7. cikk / 42 Helyettesítésre létesített határozott idejű munkaviszony – a megszűnés időpontja

Kérdés: Egyik munkavállalónk szült, a helyettesítésére határozott idejű szerződéssel vettünk fel kollégát. A szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy a helyettesítendő munkavállaló távollétének – így szülési szabadsága, gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága – idejére jön létre a jogviszony, és a helyettesítendő munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követő munkába állásának napján szűnik meg. A munkavállalónk egy hónap múlva visszajön, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, viszont utána rögtön a felgyűlt rendes szabadságát fogja tölteni. Mikor szűnik meg a helyettesítő kolléga munkaviszonya, a szabadság első napján vagy a szabadság letelte utáni munkába állás napján?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

8. cikk / 42 Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

9. cikk / 42 Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

10. cikk / 42 Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.