Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] ...célszerű lehet ahhoz, hogy az eltérő megállapodás tényét utóbb, vita esetén bizonyítani lehessen. Ahogy azonban a kérdés is utal rá, a munkaviszony létesítésekor adandó tájékoztató nem megállapodás, az a munkáltató egyoldalú tájékoztatása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése

Kérdés: A vírusválság alatt egyik üzemünkben bevezettük a 24 havi munkaidőkeretet, az átmeneti rendeleti szabályok alapján. A veszélyhelyzet megszűnésével most ugyanebben az üzemben létszámbővítést hajtunk végre. A most felvett új kollégákat is alkalmazhatjuk olyan munkaidőkeretben, amely a többiek 24 havi keretének végével (2022. május 31.) fog lejárni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret komoly segítséget jelenthetett a járványveszély miatti foglalkoztatási nehézségek áthidalásában. Ezt észlelve a jogalkotó a 104/2020. Korm. rendeletben elrendelte, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthetett 24 havi munkaidőkeret alkalmazásáról, illetve legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az is,hogy ne essen egybe a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye.Ebben az esetben ugyanis fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése, mivelannak tartalmi elemei nem érvényesülhetnek. Ezt az elvet fejtette ki – egyebekmellett – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Egy munkavállaló – több részmunkaidőben?

Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonybanfélként szereplő munkáltatónak lesz szélesebb körű jogosítványa. Az Mt. 81. §(1) bekezdése szerint próbaidő a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésbenköthető ki. Két új munkaviszonyban biztosított a lehetőség – egymástól függetlenül-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Próbaidő – meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával?

Kérdés: A közelmúltban vettünk fel egy munkavállalót három hónapos próbaidővel. A munkavállaló a munkába állását követő héten keresőképtelen beteg lett, a betegsége immáron több mint egy hónapja tart. A kérdésünk: vajon a próbaidőbe beleszámít-e a betegség időtartama, vagy az automatikusan meghosszabbodik azokkal az időszakokkal, melyeket a munkavállaló a munkahelyétől távol tölt?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 81. § (1) bekezdése szerint a felek amunkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidőt köthetnek ki, melynekidőtartama alatt bármelyik fél azonnali hatállyal és indokolás nélkülmegszüntetheti a munkaviszonyt [Mt. 81. § (3) bek., 87. § (1) bek. d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Próbaidő "utólagos" kikötése

Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?
Részlet a válaszából: […] ...annak kikötésérevonatkozó követelményeket. Az Mt. 81. § (1) bekezdésének értelmében próbaidőt amunkaszerződésben csak a munkaviszony létesítésekor, a létesítéssel egyidejűleglehet kikötni. A bírói gyakorlat szerint arra egy későbbi időpontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.