10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt
Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
2. cikk / 10 Betegszabadság elszámolása
Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
3. cikk / 10 Harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség
Kérdés: A szabadság nyilvántartásánál mit jelent a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség fogalma, ami munkában nem töltött időnek minősül a 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint? Ebbe a harminc napba beleszámít a betegszabadság ideje is, illetve a harminc napot naptári napként kell érteni? Ha például valaki januárban beteg lesz, és január 1-jétől január 21-ig betegszabadságon van, utána január 22-től 30-ig táppénzen, ez már 30 nap kieső nap; áprilisban pedig 1-jétől 19-ig ismét táppénzen lesz. Jól értelmezzük, hogy az éves pl. (20 + 10) 30 napos szabadságát a 19 napra esővel (30/365 x 19) kell csökkenteni, tehát marad 30-2 = 28 napja az év hátralévő részeire?
4. cikk / 10 Rokkantnyugdíjas közalkalmazott – végkielégítésre vagy jubileumi jutalomra jogosultság
Kérdés: Egy általános iskolai testnevelő tanár egy évig táppénzes állományban volt mellrákos betegsége miatt. 2011 augusztusában a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megküldte határozatát, melyben megállapították 52%-os egészségkárosodásának mértékét. A kolléga rehabilitálható ugyan, de komplex rehabilitációja nem javasolt. A következő felülvizsgálat idejét 2012 júliusára tűzték ki. Mivel a tanév elkezdődött, testnevelő tanári feladatait nem tudta ellátni, táppénzes állományát kimerítette, kérte a felmentését. Egészségi állapotát figyelembe véve az igazgatónő felmentette, s jogviszonya alapján megállapított részére 8 havi végkielégítést. Felmentési ideje 2012. április 30-án lejárt, munkaviszonya megszűnt. Végkielégítését azonban az önkormányzat a mai napig nem fizette ki, mert vitatja annak jogszerűségét. Jár-e a dolgozó részére végkielégítés, illetve 36 év közalkalmazotti jogviszony alapján jubileumi jutalom?
5. cikk / 10 Munkavállaló tartozásai és betegszabadságának megállapíthatósága
Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?
6. cikk / 10 Nyugdíj előtti álláskeresési segély igénybevétele
Kérdés: A nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti kérelmet ki indítja el, hogyan, és milyen okmányok kellenek hozzá?
7. cikk / 10 Álláskeresési járadék igénylése GYES ideje alatt
Kérdés: Munkaviszonyban álltam 2012. január 6-ig, ekkor ugyanis közös megegyezéssel került munkaviszonyom megszüntetésre. 2005. szeptember 24-én született tartósan beteg gyermekemre tekintettel GYES-t igényeltem 2012. január 7-től, mert akkor járt le a másik gyermekem után járó GYES időtartama. Mivel munkaviszonyom megszűnt, jelentkezhetek-e álláskeresési járadék folyósítására? Ha nem, akkor a GYES-t vagy az álláskeresési járadék igénybevételét javasolják?
8. cikk / 10 Egyéni vállalkozót álláskeresőként megillető ellátások
Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, szerkesztői, lektori és fordítói munkákat vállalok. Sajnos az utóbbi időben megfogyatkoztak a megrendelések, és a közeljövőben nem is várható új megrendelés. Korábban volt egy alkalmazottam is, de el kellett bocsátanom. Jogosult lehetek-e egyéni vállalkozóként valamilyen munkanélküli-segélyre?
9. cikk / 10 Álláskeresési támogatásra való jogosultság
Kérdés: Másfél éve megszűnt a több mint 3 éve fennálló munkaviszonyom. Mikortól kell az álláskeresési járadék jogosultsági feltételeit vizsgálni? Kell-e igazolnom, hogy az elmúlt másfél évben ténylegesen állást kerestem, és igényelhetek-e álláskeresési járadékot ilyen igazolás hiányában?
10. cikk / 10 Rendkívüli felmondás – az álláskeresési járadékból hátralévő összeg kifizethetősége
Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?
