Baleset a munkahelyen kívül – a munkáltatói felelősség feltételei

Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...ott balesetet szenvedett, és közben éri újabb baleset. Ekkor a munkavállaló kizárólag azért került a balesetet előidéző helyzetbe, mert munkaviszonyban áll, ennek hiányában nem következett volna be az első baleset se, így az oksági kapcsolat nem szakad meg. Vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezhető [Mt. 179. § (1) bek.]. Mindemellett, bár a kérdés szerint ezt a munkáltató nem fontolgatja, szóba jöhet a munkaviszony megszüntetése is, amelynek jogcíme felmondás, illetve a súlyos körülményekre tekintettel azonnali hatályú felmondás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet a válaszából: […] ...ennek ellenére a mai napig nem jelent meg a munkahelyén, a távolmaradását pedig semmivel sem igazolta, a munkavállaló magatartása olyan, a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy legalábbis súlyosan gondatlan, jelentős mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Igazolatlan távollét miatti azonnali hatályú felmondás

Kérdés: Munkavállalónk négy napja nem jelent meg munkahelyén. Telefonos elérhetősége nincs, a lakcímkártya szerint bejelentett tartózkodási helyén felkerestük, az épület lakatlannak látszik. Milyen kötelezettségei és lehetőségei vannak ilyen esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...a tény, hogy a munkavállaló napok óta nem tesz eleget ezen kötelezettségének, és ennek okáról nem tájékoztatja a munkáltatót, olyan, a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy legalább súlyosan gondatlan, jelentős mértékű megszegésének minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés megkötésének napja és a munkaviszony kezdete között hosszabb idő is eltelhet. A feleknek a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Igazolatlan távollét – a munkaviszony-megszüntetés oka

Kérdés: Munkavállalónk már két hete nem jár be dolgozni, a megadott telefonszámon nem elérhető. Arra gyanakszunk, hogy ki akarja provokálni a felmondást, ám nem vagyunk biztosak abban, hogy mi lenne ilyen helyzetben a helyes eljárás. Önök mit javasolnak ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonnyal kapcsolatos olyan lényeges kötelezettség, melynek megszegése, az eset összes körülményeinek figyelembevételével, a munkaviszony munkáltató általi azonnali hatályú felmondását is maga után vonhatja [Mt. 78. § (1) bek.]. Ugyanakkor a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...– minősül.A munkavállaló részére – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül – ötven százalék bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Készenlét vagy rendkívüli munkaidő

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?
Részlet a válaszából: […] ...2013-tól évente a 250 órát, illetve hogy ellentételezésként a munkavállalónak a munkabéren felül 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár [új Mt. 109. § (1) bek., Mth. 8. § (2) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.