36 talált cikk a munkáltató személyében bekövetkező változás , munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Praxisjog átruházása során a felek mint természetes személyek adásvételi szerződést kötöttek. A praxisjog az adott orvos személyéhez kötődő jogosultság, így ott a felek természetes személyek, azonban az egészségügyi asszisztenst az orvos által működtetett vállalkozás foglalkoztatja. A praxisjog átruházásával a vevőre átszállt minden kötelezettség. Az egészségügyi asszisztens vonatkozásában a praxisjog átruházása az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változásnak tekinthető-e így, hogy a munkáltatók nem az orvosok (akik között az adásvételi történt), hanem az általuk működtetett vállalkozások? Amennyiben az Mt. 36. §-a szerinti munkáltatói jogutódlásnak számít, akkor alkalmazandó-e, hogy az eladónál töltött munkaviszony (30 év) elismerésre kerül egy esetleges vevő munkáltatói munkaviszony megszüntetésénél, a végkielégítés és felmondási idő számításánál? Amennyiben nem az Mt. 36. §-a szerinti jogutódlás, akkor az eladó vállalkozása megszünteti a jogviszonyt, és a vevő vállalkozása pedig új jogviszonyt létesít az asszisztenssel. Törvény szerint melyik megoldás a jogszerű?

Kérdés: Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó – aki a tanulmányi szerződéssel érintett – munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben – késve – megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?

Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.

Kérdés: Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszonyban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott. Át kell-e vennie a munkavállalókhoz hasonlóan az átvevő munkáltatónak az egyéni vállalkozót, figyelembe kell-e vennie – többek között – a végkielégítés szempontjából a korábbi egyéni vállalkozói jogviszonya idejét?

Kérdés: Egy költségvetési szerv – fenntartói döntés alapján – beolvad egy másik költségvetési szervbe. Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli az átadó és az átvevő munkáltatót? Gondolunk itt különösen az Mt. 36. §-ához fűzött miniszteri indokolásra is. Ennek alapján kell alkalmazni az Mt. 36-40. §-ában foglaltakat, vagy az átvevő munkáltatót kizárólag a Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség terheli? A munkavállalók az Mt. hatálya alá tartoznak.

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.

Kérdés: 2022. január 1-jétől közjegyzői tevékenység egyéni közjegyzőként nem végezhető, csak közjegyzői iroda keretében. Mivel a közjegyzői irodák nem átalakulással jönnek létre, véleményem szerint a tevékenységük nem jogfolytonos. Ebben az esetben az ott dolgozó munkavállalók jogállása hogyan alakul munkajogi szempontból? Mit kell tenni, hogy az alkalmazottak jogosultságai (pl. szabadság, végkielégítés stb.) ne sérüljenek? Milyen dokumentumokat kell készíteni ebben az esetben?

Kérdés: Kulturális területen költségvetési szervnél dolgozók 2020. november 1. napjától a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerültek. A közművelődési törvény alapján 2021. január 1. napjától a kulturális feladatot lehetőség van nonprofit gazdasági társasági formában ellátni. Az előzőek alapján az önkormányzat szándéka, hogy a költségvetési szerv által ellátott kulturális alapfeladatot nonprofit gazdasági társaságnak adja át. Ez alapján a költségvetési szerv jogutód nélkül megszűnne, feladatait, vagyonát (önkormányzat tulajdonában álló ingatlan és költségvetési szerv tulajdonában álló ingó), jogait, kötelezettségeit és a munkavállalók többségét az önkormányzat döntése alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság vinné tovább. Ebben az esetben, azaz, ha a költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg, a munkavállalók esetén fennáll-e a munkajogi jogutódlás (munkáltató személyében bekövetkező változás)?

Kérdés: A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Amennyiben a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, azaz a munkáltató időközben megváltozik, akkor az átvett munkavállalók esetében még öt évig alkalmazni kell-e a Kjt. végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait?

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?