Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (azaz felróható). E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkavállalói tagság több szakszervezetben

Kérdés: Cégünknél több szakszervezet is működik. Bejelentették idénre is a szakszervezeti tag munkavállalók létszámát, ami alapján az jött ki, hogy az összes munkavállaló 127%-a volt szakszervezeti tag január 1-jén; vagyis vagy hamis adatot kaptunk valakitől (ezt azért nem feltételezzük), vagy egy munkavállaló több szakszervezetnek is tagja. Erre nincs valami korlát? Tényleg azért kell több munkaidő-kedvezményt kiadni és kifizetni, mert egy munkavállaló több szakszervezetbe is belép?
Részlet a válaszából: […] ...alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra, amelyet a szakszervezet által megjelölt munkavállaló vehet igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony automatikusan megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül [Kjt. 25/A. § (7) bek.]. Ebben az esetben az átadó munkáltató (azaz Önök) és az átvevő munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Munkáltató szervezeti egysége működésének felfüggesztése

Kérdés: Felfüggesztheti-e egy betegellátást végző osztály működését a kórház igazgatója előzetes dolgozói tájékoztatás, egyeztetés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó egészségügyi ágazati előírásokat is. Bizonyos, hogy amennyiben valamely munkavállaló vagy közalkalmazott megsértette a munkaviszonyából, közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelezettségeit, a felelősségre vonás, hátrányos jogkövetkezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkáltatói névváltozás

Kérdés: Cégünk idén felveszi az anyavállalat nevét, ám minden más adatunk (pl. cégforma, adószám, székhely, cégjegyzékszám) változatlan marad. Ez a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül? Az üzemi tanáccsal nem konzultáltunk. A munkaszerződéseken, fennálló egyéb megállapodásokon (pl. tanulmányi szerződések) hogyan kell ezt a módosítást átvezetni? Szükséges-e új munkaszerződéseket készítenünk? Ha igen, akkor mit tüntessünk fel a munkaviszony kezdetének? Van-e bármi más teendő munkajogi szempontból munkavállalóink esetében?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítendő speciális tájékoztatási és konzultációs kötelezettségeket sem kell alkalmazni (Mt. 265. §). A névváltozással a munkaviszonyban álló munkáltató még ugyanaz marad, csak más bejegyzett néven. Ezért minden fennálló munkaviszony jogfolytonosan fennmarad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege

Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett távollét biztosítása is. Az Mt. egyetlen megszorítást tartalmaz a támogatás tekintetében. Nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására [Mt. 229. § (2) bek.].Az Mt. a régi Mt.-hez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kollektív szerződés és a megkötésre nem jogosult szakszervezet

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk a munkahelyen. Az egyik megfelel a 10%-os szabálynak, a másik nem. Tervezzük a kollektív szerződésünk módosítását. Kérdésünk, hogy a kisebb súlyú szakszervezetet mikor kell értesíteni erről? Beleszólásuk a módosításba nincs, de nem szeretném, ha utóbb azt támadnák, hogy még csak nem is értesültek arról, hogy kollektívszerződés-módosítást tervezünk, illetve hajtunk végre.
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja és (6) bekezdése szerint az a szakszervezet jogosult a munkáltatóval kollektív szerződés kötésére, amelynek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók szerződéskötést megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Közalkalmazottból munkavállaló – a jogviszonyváltás szabályai

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy településünk önkormányzata a művelődési házban dolgozó közalkalmazottakat 2014-től egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-ben, munkaviszonyban szeretné tovább foglalkoztatni. A művelődési ház működtetését ez a nonprofit kft. fogja megkapni. Szeretnénk tudni, hogy alkalmazottainkat miről kell hivatalosan tájékoztatni, vagy mihez kell a hozzájárulásukat kérni az új munkaviszony létesítésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – a törvény erejénél fogva megszűnik, és a megszűnését követő nappal a nonprofit kft. munkáltatóval automatikusan munkaviszony létesül [Kjt. 25/A. § (8) bek.]. Ehhez az önkormányzatnak határozatban döntenie kell a fentiekben megfogalmazottakról, s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés:

Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Részlet a válaszából: […] ...jogutódlás, vagy az új Mt. terminológiája szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén nem jön létre új munkaviszony. A korábbi (átadó) munkáltatóval létesített munka­viszony folyamatosnak tekintendő az új (átvevő) munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Folyamatban lévő csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok

Kérdés: 2012 júniusában üzemi tanács híján tájékoztattuk a cégünknél működő szakszervezetet, hogy csoportos létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani. A konzultáció 2012. június 28. napja óta mind a mai napig folyik. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy a csoportos létszámcsökkentés elhatározását az üzemi tanáccsal kell közölni. Ilyen esetben mi a teendő? Újra kell kezdenünk az egész eljárást, és megtenni az új jogszabályok szerinti tájékoztatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezetttartamáról, időbeni ütemezéséről, a kiválasztás szempontjairól, valamint amunkaviszony megszüntetésével kapcsolatos – a munkaviszonyra vonatkozószabályban meghatározottól eltérő – juttatás feltételéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
1
2